Mi lesz az ebédjegyekkel?

„Elsősorban a szociális partnerekkel folytatott háromoldalú tárgyalásokon kell megvitatnunk az étkezési utalványok eltörlésének lehetőségét, valamint azok elektronikus kártyákkal, vagy valami mással történő pótlását. Meg kell keresnünk annak a módját, hogyan korlátozhatjuk a kibocsátó és forgalmazó cégek nyereségét a munka törvénykönyve, vagy egyéb módszer segítségével" – két évvel ezelőtt még ezekkel a szavakkal indokolta az étkezési utalványok rendszerének megtartását Branislav Ondruš, a munkaügyi minisztérium államtitkára. Abban az időben tetőzött az étkezési utalványokban érdekelt cégek körüli kartellbotrány, melyet a gazdasági versenyhivatal leplezett le.

A parlamenti ellenzék, a szakemberek többsége a dolgozók ilyen jellegű támogatásának eltörléséről beszélt, mivel ebből elsősorban az étkezési utalványokat kibocsátó cégek pofitálnak, melyek nyeresége lényegesen magasabb a hazai átlagnál.

S hogy mi történt azóta? Alapvetően semmi. Egyik tárca sem nyújtott be javaslatot az érintett társaságok profitjának szabályozására.

Martin Hošták, a Munkaadók Országos Uniójának titkára szerint a háromoldalú tárgyalásokon mostanáig nem vetették fel az étkezési utalványok kérdését, a Fico-kabinet egyetlen tárcájától sem érkezett ilyen jellegű javaslat.

„Ezzel összefüggésben felmerült az elektronikus étkezési utalványok bevezetése, ami csökkentené a munkáltatók adminisztratív terheit, azonban a kirívóan magas nyereség problémáját nem oldaná meg" – közölte Hošták.

A munkaügyi tárca nem adott egyenes választ az aktuality.sk portál azon kérdésére, miért nem léptek mostanáig az ügyben, csak annyit közöltek, hogy a minisztérium mindössze azt az illetéket szabhatja meg, amit a cégek az étkezési utalványok kibocsátásért kapnak.

A nevezett illeték nagyságát (maximálisan 3 %) a munka törvénykönyve határozza meg. „Itt lehetőséget látunk az átértékelésre" – olvasható a sajtóosztály utalásában. A minisztérium azonban mostanáig nem terjesztett elő semmilyen konkrét javaslatot az illetékek csökkentésére vonatkozólag.

Sokkal nagyobb gondot jelent az a közvetítői díj, melyet az utalványok kibocsátói zsebelnek be az éttermektől, vagy a kereskedőktől, amennyiben pénzt szeretnének látni az utalványok ellenében, mivel ilyenkor ezek értékének 5-7 százalékát is elkérik tőlük.

„Ezt egyáltalán nem szabályozza a munka törvénykönyve, mivel ez egy kereskedelmi és jogi viszony, melybe nem avatkozik bele az állam. Hasonlóan működik a piac az állam által nem szabályozott részének más szegmensein is" – vélekedett közleményében a sajtóosztály.

A minisztérium másutt látja a magas illetékek kérdésének megoldását. Szerintük mennyiben jelentősen emelkedne az elektronikus étkezési utalványok iránti kereslet, ez automatikusan az új játékosok piacra lépését eredményezné, ami fokozná a konkurenciát, s csökkentené az illetékeket.

Az utalványokat kibocsátó cégek elutasítják a túlzott nyereségről szóló kritikákat. Azzal érvelnek, hogy évente 750 ezer utalványt bocsátanak ki, melyek értéke 660 millió euró körül mozog. Ebben az összehasonlításban a nyereségük 2 százalék körüli, ami hazai viszonylatokban teljesen átlagon aluli szám.

Számviteli szempontból azonban a nyereségességet nem így számolják. Amennyiben a cég profitabilitását, jövedelmezőségét szeretnénk megállapítani, szükséges a forgalom kimutatott nyereséggel történő összehasonlítása. Ebben az esetben az utalványokat kibocsátó cégek rentabilitása eléri a 30 százalékot.

Ez már összevetve a gazdaság többi szereplőjének számadataival, magasan kirívó. Amennyiben a szektor legnagyobb szereplője, az Up Slovensko (a valamikori Le CHeque Dejeuner) eredményeit vesszük górcső alá, még ennél is magasabb nyereséget tapasztalhatunk.

A nevezett cég 2016-ban 12,8 millió euró bevétel mellett 5 millió eurós nyereséget könyvelhetett el. Ez a forgalmuk csaknem 40 százalékos rentabilitását jelenti, másképpen fogalmazva a társaságnak minden euró bevétele után 40 cent haszna van.

Felmérések szerint a legtöbb alkalmazott inkább készpénzben szeretné megkapni az utalványok értékét. Azt egyenesen a havi fizetéshez lehetne csatolni, így a nagyobb cégek alkalmazottainak sem kellene havonta sorban állniuk a jegyekért.

A témát a választások után először Peter Žiga gazdasági miniszter vetette fel, szerinte ugyanis az utalványok felesleges terhet jelentenek a cégeknek. A Most–Híd választási programja is tartalmazta az ebédjegyek eltörlésének tervét, többen értelmetlennek nevezték a rendszert.

Forrás: gazdasag.sk