Az adószabadság napja idén június 5-re esett. Annak okát, hogy idén egy nappal eltolódott ez az időpont, inkább a közkiadások gyorsabb növekedésében, mint a gazdaság növekedésében kereshetjük az alapítvány szerint.
Az alapítvány elemzőinek számítása szerint egy átlagos munkavállalónak Szlovákiában csak 47 centje marad minden euróból, amelyet a munkáltató fizet a munkájáért. A munkáért járó fizetségnek több mint a felét az egészségügyi és szociális járulékok és az adók viszik el. Az utóbbi években nem történtek jelentős változások ezen a területen, az adó- és járulékterhek mégis növekednek. Tavaly egy átlagos dolgozónál a bérköltségek 47,98 százaléka maradt, az idén ez már csak 47,25 százalék.
A Hayek Alapítvány a Szlovákiai Adófizetők Szövetségével közösen 1991-től minden évben kiszámítja az adószabadság napját. Az adataik szerint eddig a leghosszabb ideig 2000-ben dolgoztunk az államra, azaz 163 napot, s a legkevesebbet, vagyis 142 napot 2008-ban. Az alapítvány a közszféra konszolidált kiadásainak GDP arányos részesedését veszi alapul az adószabadság napjának megállapításához az adott évben. Ezzel segít kimutatni, hogy az állam milyen mértékben osztja újra a megtermelt javakat.
Más intézmények saját nézőpontjukat hangoztatják azzal kapcsolatban, hogy mennyi időt kell a munkavállalónak az állam javára ledolgoznia. Szintén június 5-én mutatta be a Deloitte társaság adószabadság napjára vonatkozó számítási eredményeit a Szlovákiai Adótanácsadók Kamarája (SKDP). Az ő módszerük szerint, amely figyelembe veszi az adóbevételek teljes nagyságát és a tiszta nemzeti jövedelmet, az adószabadság napja idén június 6-ra esik. Az eredményeik tehát az mutatják, hogy a tavalyi évvel összehasonlítva 8 nappal tolódott ki ez a nap az adófizetők kárára.
A Szlovákiai Adótanácsadók Kamarájának közlése szerint a visegrádi államokkal összehasonlítva a második helyen vagyunk Lengyelország mögött, ahol az adófizetőknek 143 napot kell dolgozniuk az államra. A Cseh Köztársaságban rosszabb a helyzet, ott még csak június 17-én lesz az adószabadság napja, 169 ledolgozott nap után. Ennél is hosszabban fognak az államra dolgozni Magyarországon, egészen július 2-ig, tehát 182 napig.
Európán belül a legrövidebb ideig a bolgároknak és a románoknak kell dolgozniuk az államra, 122, illetve 125 napig. Másrészt a legtöbbet Belgiumban (212 napot), és Luxemburgban (272 napot) dolgoznak az államra.
Forrás: gazdasag.sk
