A döntésröl honlapján tájékoztató testület - amelynek 13 posztjából jelenleg csak tíz van betöltve - nyolc igen szavazattal kettő nem ellenében határozott a jogszabály alkotmányosságáról. A mečiari amnesztiát hatályon kívül helyező törvényt - amelynek jóváhagyásához háromötödös többségre volt szükség a 150 fős pozsonyi törvényhozásban - április 5-én, 129 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett szavazta meg a parlament. A jogszabály felülbírálására vagy megerősítésére 60 napja volt az alkotmánybíróságnak, amely ha nem hozott volna döntést, a jogszabály úgyis hatályba lépett volna.
A később mečiari amnesztia néven ismertté vált közkegyelmet 1998 márciusban hirdette ki az ideiglenesen elnöki jogköröket is betöltő Vladimír Mečiar volt szlovák miniszterelnök. Az amnesztiának egyértelmű politikai indíttatása volt. Következményeként egyebek mellett leállították az amnesztia meghirdetése előtt nem sokkal hivatali időszaka végéhez ért szlovák államfő, Michal Kováč fiának elrablása miatt indult vizsgálatot is. Az ifjabb Michal Kováč elrablásának elkövetésével néhány volt rendőrségi tisztviselő - és a média is - az akkori szlovák titkosszolgálat vezetését hozta összefüggésbe. Az amnesztia miatt ennek az ügynek és több - egyes vélemények szerint vele összefüggésben álló - alvilági gyilkosságnak a kivizsgálását mind a mai napig nem sikerült lezárni.
Az amnesztia érvénytelenítését még áprilisban Robert Fico szlovák miniszterelnök jelenlegi kormánya egyik legjelentősebb tettének nevezte. A mečiari amnesztia érvénytelenítésére a múltban már több próbálkozás is volt, ezek kivétel nélkül sikertelenül végződtek, részben a politikai akarat hiánya miatt, részben pedig azért, mert jogi szakértők kétségbe vonták az amnesztia - mint olyan - érvénytelenítésének gyakorlati kivitelezhetőségét. A szlovák alkotmánybíróság szerdai döntését, s azzal a mečiari amnesztia voltaképpeni eltörlését szinte egyöntetűen pozitív hírként üdvözölte a szlovákiai politikai élet.
Forrás: MTI
