„Az elmúlt tanév talán egyik legnagyobb sikere és öröme, hogy sikerült magyar tagozatot nyitnunk Ipolyságon. Másik eredményként említhetem, hogy a varsói egyetem kihelyezett tagozatán az idén júniusban államvizsgáztak a közigazgatás szakon tanuló hallgatóink. Dunaszerdahelyen szerveztünk egy konferenciát is, Batthyány-Strattmann Lászlóról, a szegények orvosáról, és új magyar szociálismunka-programokat mutattunk be itt, Dunaszerdahelyen. Az idén először pszichológia képzést is hirdettünk magyar nyelven, amit nagy dolognak tartok” – kezdte a mérlegkészítést az igazgató.
Ami a szociális munka szakot illeti, erről elmondta, hogy minél több helyen szeretnének magyar képzést biztosítani. Ipolyság után valószínűleg hamarosan Kassán is mód lesz magyarul elsajátítani az ismereteket. Olyan előadókat hívnak, akik a gyakorlati életből valók, egy példával élve, céljuk az, hogy olyan ember beszéljen az autizmustól, aki ebben benne van, maga is autistákkal foglalkozik.
Hiánypótló kezdeményezésként tavaly magyar újságíróképzést indítottak a varsói egyetemmel együttműködve.
„Ezzel egy régi álmom vált valóra. Fontosnak tartom, hogy véleményformáló embereket képezzünk, s nem mindegy, hogy mit, milyen szellemiséget, értékrendet képviselnek. Jelenleg 14-en tanulnak ezen a szakon, most fejezik be az első évfolyamot. Itt is zömmel gyakorlati szakemberek, újságírók tanítanak” –mondta az újságíróképzéssel kapcsolatban.
Megtudtuk tőle azt is, hogy most 220 hallgatójuk van a szociális munka szakon és 150 a varsói egyetem kihelyezett tagozatán, de a létszám rohamosan emelkedik.
„A 2018/1019-es tanévben szinte az összes képzés már magyarul fog folyni. Pozsony közel van, aki szlovák nyelven szeretne tanulni, az megteheti az ottani főiskolán. Mi inkább a magyar nyelvű oktatásra erősítünk rá, mert nagyon fontosnak tartjuk, hogy ezekben a segítő szakmákban – amiket oktatunk – az ember az anyanyelvén kommunikáljon. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy az orvosnál is jobban szeretjük anyanyelvünkön kifejezni magunkat, még akkor is, ha jól beszélünk szlovákul. Sokszor elmondom azt a példát, hogy amikor II. János Pál pápa már haldoklott, s azon az utolsó nagypénteken, amikor már nem tudott kimenni keresztutat tartani, csak a televízión keresztül nézte. A tévékamerák is mutatták, ahogy a pápa keresztet tartott a kezében, olaszul ment a keresztút, ő pedig lengyelül mondta hozzá a szöveget. Hiába tudott ő bármelyik nyelven, akkor és ott, abban az állapotában már az anyanyelvén imádkozott” – hozta fel az anyanyelv fontosságának bizonyítására a példát.
Arról is beszámolt, hogy éppen a napokban változott az az akkreditációs törvény, amitől azt reméli, hogy ez majd lehetővé teszi más szakok nyitását is, ha lesz rájuk igény. Arra viszont ügyelnek, hogy ne olyanokat nyissanak, amelyeken már folyik magyar nyelvű egyetemi képzés. A jövőben nem tartja kizártnak, hogy közegészségügyi szakembereket is képezzenek.
A szociális munka fontosságára visszatérve még elmondta, hamarosan minden iskolában dolgozni fog szociális munkás, akinek a gyermeksegítés lesz a feladata, de a jövő nagy kihívása az idősgondozás is elöregedő társadalmunkban.
„Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy már a tanulmányok idején, a gyakorlatban is megtapasztalják hallgatóink ezt a munkát. Idősotthonokba látogatunk, vagy autista gyermekek közé megyünk. Azért, hogy legyen természetes számukra, ezek az emberek is közösségünkhöz tartoznak. És hogy még a legapróbb figyelmesség is milyen nagy örömet okoz nekik” – zárta beszélgetésünket Herdics György.
Ezt már olvasta?
Dekor suli – lehetőség a kreatív fiataloknak
A Közös Igazgatású Szakközépiskola igazgatónőjével, Vajda...
