A Magyar Kultúra Napja alkalmából szervezett gálaest programja:
- Himnusz – szavalják: a dunaszerdahelyi Szent István téri Közös Igazgatású Iskola diákjai, Benedek Arabella (II.B), Bíró Bulcsú (II.A), Navrátil Alexa (II.B), Németh Levente (IV.B), Perleczky Balázs (IV.B) és Vereš Vanessa Veronika (II.B)
- A Széchenyi utcai óvoda gyermekeinek műsora
- Rudnyánszky Gyula: A magyar nyelv c. versét Lukács Sára (Kodály Zoltán Alapiskola 8. o., felkészítő tanár: Simon Anikó) adja elő
- Dr. Szilágyi Péter, a Nemzetpolitikai Államtitkárság helyettes államtitkárának ünnepi beszéde
- Póda Erzsébet, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának tagja
- A Zengő Gyermek- és Kamaszkórus fellépése, Gaál Zöld Ágnes vezetésével
- A 10. Sz. Szent György Cserkészcsapat műsora
- Póda Tamás, Aranysávos prózamondó, az MCC Fiatal Tehetség Programja hatodik évfolyamos diákjának szavalata
- Nagy Viki fellépése
- A Csallóközi Táncegyüttes műsora
A szervezők szeretettel várnak minden érdeklődőt!
Kölcsey Ferenc: HIMNUSZ
A magyar nép zivataros századaiból.
| Isten, áldd meg a magyart |
Jó kedvvel, bőséggel,
Nyújts feléje védő kart,
Ha küzd ellenséggel;
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbünhödte már e nép
A multat s jövendőt!
| Őseinket felhozád |
Kárpát szent bércére,
Általad nyert szép hazát
Bendegúznak vére.
S merre zúgnak habjai
Tiszának, Dunának,
Árpád hős magzatjai
Felvirágozának.
| Értünk Kunság mezein |
Ért kalászt lengettél,
Tokaj szőlővesszein
Nektárt csepegtettél.
Zászlónk gyakran plántálád
Vad török sáncára,
S nyögte Mátyás bús hadát
Bécsnek büszke vára.
| Hajh, de bűneink miatt |
Gyúlt harag kebledben,
S elsújtád villámidat
Dörgő fellegedben,
Most rabló mongol nyilát
Zúgattad felettünk,
Majd töröktől rabigát
Vállainkra vettünk.
| Hányszor zengett ajkain |
Ozman vad népének
Vert hadunk csonthalmain
Győzedelmi ének!
Hányszor támadt tenfiad
Szép hazám kebledre,
S lettél magzatod miatt
Magzatod hamvvedre!
| Bújt az üldözött s felé |
Kard nyúl barlangjában,
Szerte nézett s nem lelé
Honját a hazában,
Bércre hág és völgybe száll,
Bú s kétség mellette,
Vérözön lábainál,
S lángtenger fölette.
| Vár állott, most kőhalom, |
Kedv s öröm röpkedtek,
Halálhörgés, siralom
Zajlik már helyettek.
S ah, szabadság nem virúl
A holtnak véréből,
Kínzó rabság könnye hull
Árvánk hő szeméből!
| Szánd meg Isten a magyart |
Kit vészek hányának,
Nyújts feléje védő kart
Tengerén kínjának.
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbünhödte már e nép
A multat s jövendőt!
Cseke, 1823. január 22.
Ezt már olvasta?
Tárlatnyitóval ünnepelte jubileumát Lipcsey György
Új kiállítással ünnepelt a Kortárs Magyar Galéria...
