Ľubomír Šatka jobban érzi magát Dunaszerdahelyen, mint Angliában

A válogatott mérkőzések miatti szünetet egy barátságos mérkőzés tette színesebbé, amelyen a magyar élvonal jelenleg harmadik helyén álló együttese, a Diósgyőr volt az ellenfél. Az 1:2-es vereséget hozó találkozón Rossi vezetőedző húsz játékost is szerepeltetett, csak a Šatka - Koštrna páros töltött kilencven percet a pályán. „Egy nehéz körülmények között lejátszott, kemény találkozón vagyunk túl. Mi kaptuk az első gólt, de kérdéses, hogy egyáltalán áthaladt-e a lövés a gólvonalon. Ezt követően sikerült kiegyenlítenünk, de a második félidőben, egy labdavesztésünk után ismét az ellenfelünk került előnybe. Nehéz, küzdelmes összecsapás volt, amelyen a játék képe alapján inkább döntetlent érdemeltünk volna,” összegezte a csütörtöki párharcot Ľubomír Šatka. 

A huszonegy éves középső védő a legutóbbi téli szünet óta futballozik Dunaszerdahelyen, ahova előbb féléves vendégjátékra érkezett a Newcastle United együttesétől. Nyáron a DAC végleg le is igazolta őt, és Šatka három plusz egy évre szóló szerződést írt alá klubunkkal. Színeinkben eddig 16 bajnoki mérkőzésen lépett pályára, amelyekből mindössze kettőt veszített el a gárda. „Úgy gondolom, hogy januárban egy nagyon jó döntést hoztam. Jól érzem magam Dunaszerdahelyen. Egy csodálatos félszezont produkáltunk, mely során remek sorozatokat alakítottunk ki, több rekordot is felállítottunk. Az új szezon első öt fordulójában ezt sikerült is tovább vinnünk, viszont kár a nyitrai második félidőért. Ha nem kapunk gólt rögtön a 46. percben, akkor minden máshogy lehetett volna, viszont el kell ismerni, hogy nem nyújtottunk optimális teljesítményt. Így jelenleg a tabella negyedik helyén állunk, és az érkezésem óta csak két meccset veszítettünk el, aminek örülök,” árulta el a máriatölgyesi labdarúgás neveltje, és hozzátette: „Kiváló háttérrel rendelkező csapat alakul Dunaszerdahelyen, épül az európai minőségű stadion és az akadémia, a csodálatos szurkolók fantasztikus hangulatot teremtenek. Az öltözőben is jó kollektívát alkotunk, így minden adott ahhoz, hogy egy futballista elégedett legyen itt. Természetesen nem lehet összehasonlítani a Newcastle-t és a szlovákiai klubokat, de elmondhatom, hogy sokkal jobban érzem magam Dunaszerdahelyen. Az első, Angliában töltött éveim kiválóak voltak: az edzők bíztak bennem, az A csapat menedzserét is beleértve. Néhányszor lehetőséget is kaptam, ám a következő esztendők már nem voltak ideálisak. Azért is döntöttem a távozás mellett, mert az én koromban főleg játszani akartam. Mindenki szeretne feljebb lépni a pályafutásában. Láthatjuk, hogy Šafo (Šafranko) is szintet lépett, és még magasabbra is juthat. Ehhez viszont folyamatosan jó teljesítményt kell nyújtani. Pont Šafo erre a jó példa: idejött, remekül futballozott, és kiérdemelte az átigazolást. Ha egy ilyen ajánlat jön, arra nehéz nemet mondani. Jelenleg nem gondolkodom az átigazoláson, csak erre a szezonra összpontosítok. Minél jobb évet szeretnék abszolválni. Az a lényeg, hogy csapatként legyünk sikeresek.”

A védelmünk közepében Šatka Tomáš Hukkal alkot stabil párost. A két, egykori U21-es válogatott labdarúgó együttesünk kulcsemberévé vált. „Tomáš és én remekül együtt tudunk dolgozni, hiszen már a Dunaszerdahelyre való érkezésem előtt is ismertem őt. A kezdetektől egymás mellett lépünk pályára, mára összeszoktunk. Nem is muszáj ránéznem, és tudom, hol helyezkedik, és ez fordítva is érvényes. A kommunikáció is remek köztünk, a pályán és azon kívül is jól megértjük egymást. Ami a csapatban elfoglalt pozíciómat illeti: senki sem pótolhatatlan, ezért is igyekszem minél jobb teljesítményt nyújtani. Azt szeretném, ha az együttes minél kevesebb gólt kapjon, ami azonban legutóbb nem jött össze Nyitrán.”

Ľubo folyamatos kiváló teljesítménye Ján Kozák szövetségi kapitány figyelmét sem kerülte el, aki a szeptemberi selejtező mérkőzések tartalékjai közé nevezte őt. „Természetesen ez egy hatalmas megtiszteltetés a számomra. Annak köszönhetően is kerültem a tartalékok közé, hogy szerepelhettem az U21-es Európa-bajnokságon, ahol nekem és a csapatnak is jól ment. Most szem előtt vagyok, még ha a tartalékok között elfoglalt helyem abból is fakad, hogy sem Maťo Škrteľ, sem pedig Jano Ďurica nem léphet pályára a szlovénok elleni mérkőzésen. Ez egy nagyszerű hír, de nem várom tűkön ülve a telefonhívást, hiszen senkinek sem kívánok sérülést. Természetesen, ha jönne az a hívás, akkor nagyon boldog lennék. Viszont reálisan látom a dolgokat, sokan vagyunk a tartalékok között.”

Forrás: fcdac.sk