A lépten-nyomon gazdasági fellendüléssel dicsekedő kormánykampány közepette, négy év után egy felnőtt személy 1,39 euróval kap többet, mint korábban, a közös háztartásban élő további személy 0,97 euróval kap többet, míg egy gyermek 0,64 euróval kap magasabb összeget havonta.
„Az utóbbi 15 évben a megélhetéshez szükséges minimális összeg nagysága rendkívül negatívan alakult. A bérek növekedése leginkább az árak növekedésének tudható be, tehát növekednek a létszükséglet költségei, ez azonban nem mutatkozik meg elegendő mértékben a létminimum összegében" – mondta Monika Uhlerová a KOZ alelnöke.
„Azok az emberek, akik szükséghelyzetben segélyt kapnak, a szegénység csapdájába esnek. Jelenleg megközelítőleg 680 ezer ilyen személy van, 12,3 százalékukat a mélyszegénység vagy a szociális kitaszítottság veszélyezteti, amelyből nagyon nehezen lehet kikerülni" – figyelmeztetet Uhlerová.
Hozzátette: a létminimum az utolsó négy év során nem növekedett, így az adóalapot csökkentő tételek nagysága sem változott, ennek közvetlen hatása van az alkalmazottak nettó bérére. „Amikor növekedtek a bruttó bérek, növekedett a minimálbér is, azonban nem a szükséges tempóval növekedtek a nettó bérek" – szögezte le az alelnök.
A KOZ nem tartja jónak a létminimum megállapításának módját és a jelenleg használt valorizációs mechanizmust. A szakszervezet képviselői arra is rámutatnak, hogy a létminimum összege más juttatások kiszámolására is hatással van, például ilyen a családi pótlék, a nevelőszülői pótlék, a póttartásdíj, de az adóalap csökkentő tételek nagysága is ettől függ. A tárcaközi egyeztetésen van a jövedelemadóról szóló törvénymódosás, ezért a KOZ több észrevételt is beterjesztett a jogi norma előterjesztőjének.
A konföderáció azt javasolja, hogy változtassák meg az adóalap csökkentő tételek nagyságát, amely jelenleg a létminimumhoz kötődik, s annak a 19,2-szerese. Ezen kívül a szakszervezet képviselői azt is el szeretnék érni, hogy a szakszervezeti tagdíj kerüljön be a nem adózott tételekhez, valamint azt, hogy emelkedjék a kiegészítő nyugdíj-biztosítási hozzájárulás felső határa, további igény, hogy ne kelljen adózni a szociális juttatásokból.
Forrás: gazdasag.sk
Ezt már olvasta?
„Közösen együttműködve, egymást támogatva” – interjú Csémi Sziláddal
A dunaszerdahelyi székhelyű Szlovákiai Magyar...
