Lesznek-e végre déli autópályák?

Aki már autózott a szlovák és a magyar autópályákon, látja a különbséget. A Magyarországon áthaladó tranzitforgalom miatt a magyar szakaszok sokszor túlterheltek, dugók alakulnak ki, a szlovákiai autópályákon pedig a csúcsidőszakon kívül nem nagy a forgalom. A helyzet persze ennél sokkal bonyolultabb, hiszen a szlovákiai helyzetképhez hozzátartozik az is, hogy az ország jelentős része meg sem közelíthető gyorsforgalmi utakon vagy autópályákon. Nem véletlen tehát, hogy a két legnagyobb város, Pozsony és Kassa között a távot nem a belföldi utakon lehet a leggyorsabban megtenni. A nagy kérdés, várhatunk-e a közeljövőben változást?

Egy napra, nem 24 órára

A kérdésre egyelőre még nem kaptunk választ, az viszont fontos előrelépésként értékelhető, hogy már nálunk is vásárolható egynapos autópálya-matrica, vagyis akár egy-egy útra is választhatjuk a sztrádát. A jegy ára 5,40 euró. Eközben megszűnt az egyéves sztrádajegy, annak ugyanis túl sok értelme nincs azóta, hogy néhány évvel ezelőtt bevezették a 365 napos matricát.

Ez utóbbi a vásárlás időpontjától 365 napig érvényes, míg az egyéves a következő év január végéig. Továbbra is megmaradt a 30 napos és a 10 napos sztrádamatrica. Az egynapos matrica bevezetését az Európai Parlament 2022-es döntése teszi lehetővé. A matrica az adott napon éjfélig érvényes, sajnos nem a vásárlástól számított 24. óráig. Jelenleg a 365 napos 60 euróba kerül, a 30 napos 17, a 10 napos 12 euró.

Akár matrica nélkül is

Az is jelentős elmozdulás, hogy augusztustól nem csupán az egynapos autópálya-matrica vált elérhetővé, hanem közel kétszáz kilométernyi, a különböző városokat elkerülő autópálya-szakasz. Ingyenes tehát a pozsonyi, a zsolnai, a nyitrai, a poprádi, az eperjesi és a kassai szakasz. Az elfogadott rendelet értelmében közlekedési táblák figyelmeztetnek majd a nem fizetős útszakaszokra, tehát észre kellene vennünk, hogy meddig utazhatunk ilyen módon ingyen. Az autópálya meghatározott szakaszának elejét, amelyen útdíjfizetés nélkül lehet közlekedni, a „Nem fizetős útszakasz” jelzőtáblával jelölik.

Eközben idén sikerül majd átadni minden tervezett autópálya-szakaszt az országban, amelyből egyébként sincs túl sok. Tegyük hozzá, az útdíjfizetés elengedése összefügg azzal a sajnálatos ténnyel, hogy még mindig nagyon aluldimenzionált a szlovákiai városok körüli úthálózat, miközben az is nyilvánvaló, Szlovákiában csak két ténylegesen nagy város van, amelynek lakossága meghaladja a 100 ezer főt: Pozsony és Kassa.

Az autók száma ugyanakkor a sokszorosára növekedett azóta, hogy a főútvonalak kiépültek, arról nem beszélve, hogy a forgalom szerkezete is teljesen átalakult a gazdasági fejlődésnek köszönhetően.

Felvidéki probléma

A felvidéki magyar politika évtizedek óta figyelmeztet arra, hogy az infrastrukturális lemaradás éppen a déli régiókban a legjelentősebb, különösen Nógrádban és Gömörben.

Egy évtizede is arra jutottak az elemzők, hogy autópályák és gyorsforgalmi utak híján nemcsak nehézkes a közlekedés és a teherfuvarozás a leszakadó vidékeken, hanem elriasztja a beruházókat is, így még inkább nőnek a regionális különbségek. Példaként elegendő megnézni a Csallóköz városait, elhelyezkedésük, az államhatár közelsége lehetővé tenné, hogy országos szinten is központi szerepet töltsenek be  A helyzet ugyanakkor az, hogy a megfelelő úthálózat hiányában a Dél-Komáromot jócskán meghaladó lakosságú és területű felvidéki Komárom csupán árnyéka a déli szomszédjának, ha a beruházásokat vagy infrastrukturális fejlesztéseket vesszük alapul.

Mára oda jutottunk, hogy a lakosság elvándorlását nem tudtuk megállítani nem csupán Közép-Szlovákiából, hanem Délnyugat-Szlovákiából sem. A további fejlődés szempontjából meghatározó jelentőségű elvárás, hogy a Csallóköz városai fizikailag is elérhetők legyenek közúton, mégpedig gyorsan. Ehhez kellenének a gyorsforgalmi utak és autópályák. Állami érdek a főváros és a nagy gyárak környékén tapasztalható életszínvonal, valamint a leszakadó régiók közti különbség enyhítése, különben nem lesz gazdasági növekedés.

Merre is jönnek?

A jelenlegi kormány ugyan fontos területként jelölte meg az infrastrukturális fejlesztéseket és kihelyezett ülésein már Dél-Szlovákia több részén is ígért beruházásokat, az csak a jövőben derül ki, mi valósul meg ezekből a szép tervekből.

Az teljesen nyilvánvaló, s már mi is írtunk róla, hogy a közlekedési tárca prioritásai közé emelte az R7-es folytatását, amelyhez kínai befektetőket keresnek. Ez az elképzelés már csak azért is tűnik reálisnak, mert az Érsekújvári járásba tervezett gigaberuházás is kínai hátterű, s ez az útszakasz a nagysurányi gyár számára hatalmas segítséget jelentene. Az is egyértelmű, hogy a Dunaszerdahelyi és az Érsekújvári járásnak komoly gazdasági előnyt jelentene, más kérdés, milyen hatással lenne a fejlesztés a Komáromi járásra.

A nyáron viszont azt is megtudtuk, hogy a kormány 16 stratégiai beruházást tartalmazó listáján találhatunk autópálya-szakaszokat, vasútvonalakat, amelyek jobbára a szlovákok lakta vidékre koncentrálnak, de jutna a figyelemből Gömörnek és Kassa környékének is.

A Csallóközben tehát az R7-es folytatása és a Komárom–Pozsony vasútvonal fejlesztése lenne a legfontosabb, de tapasztalataink alapján szkeptikusak vagyunk. A megvalósítás még akkor is nehéz, ha megvan hozzá a politikai akarat.

Az írás megjelent a Magyar7 2024/31. számában.