László Csaba Skóciában tölti a karácsonyt

Hogy értékelné a csapat teljesítményét az Ön által vezetett nyolc mérkőzésen?

Amikor utoljára interjút készítettünk, akkor a kezdetek voltak. Most visszagondolva, mondhatnánk azt is, hogy elégedettek lehetnénk, de én sosem vagyok az. Hiányzik pár pont, melyeket a Nagyszombat és a Slovan ellen vesztettünk el. Pláne a Slovan ellen a 80. percig tartottuk magunkat és egy nagy egyéni hiba után kaptunk gólt, a mérkőzésben nem volt benne a vereség. Nagyszombat ellen a második félidőben nagyon jól játszottunk, egy pontot megérdemeltünk volna. Viszont lépjünk egy lépést előre és ne legyünk elégedettek. Az első hazai mérkőzés a Trencsén elleni nagyon jól sikerült és a lendület végig kitartott. Idegenből tudtunk hozni egy pontot. Úgy érzem, a csapat nagyon sok mindent magáévá tett, megpróbált kijönni a hullámvölgyből. Ez teljesítmény a csapat és a közönség érdeme. Lehetett érezni, hogy mindenki azt szeretné, jobb legyen a csapatnak. Emlékszem, amikor ide jöttem, a szurkolók megelégelték az eredménytelenséget, hangot is adtak a nem megfelelő hozzáállásnak. Végül is arra vagyok jelenleg büszke, hogy azok a szurkolók, akik az elégedetlenségnek hangot adtak, megnyilvánultak, végül karácsony előtt az utolsó mérkőzésen, sőt minden hazai mérkőzésen meg tudták tapsolni a csapatot. Összenőttek, együtt vannak és ez a nagy dolog. Éreztem azt, hogy együtt meg tudjuk oldani a feladatot.

Végre hazai pályán tapasztalhatta meg, milyen is igazából a DAC szurkolótábora.

A dunaszerdahelyi közönségnek nincs párja. Az utolsó sajtótájékoztatón ki is emeltem, hogy nagyon sok helyen megfordultam, de a dunaszerdahelyi szurkolóktól lehet tanulni, példát venni. A dunaszerdahelyi szurkolók senkit sem szidnak, senkivel sem foglalkoznak, csak a mérkőzéssel és a saját csapatukkal. Ha látják, hogy megpróbálsz mindent megtenni, veled vannak, mögéd állnak és ez szenzációs dolog. Sok helyen szidalmaznak, de itt nem erről szól. Itt a sportról, a győzelemről, az érzésről, a hovatartozásról szól minden. És ezért egyedi a dunaszerdahelyi szurkolótábor. A mindennapi életben a megnyilvánulásaikban a szívükben hordozzák a klub mindennapi életét. Ezt hétvégeken ugyanúgy próbálják visszaadni a játékosoknak. Ezért nehéz megérteni azoknak a játékosoknak, akik kívülről jönnek, mert megtapasztalt más klubnál egy szurkolást, de a szívből jövő szurkolást, a fennmaradás értékét a játékos nem tudja magáévá tenni. Ezért vannak olyan pillanatok, amikor azt mondják a szurkolók, hogy olyan játékost szeretnének, akik ezt az egészet magáévá tudja tenni. A jövőben ez a klub feladata lesz, hogy olyan játékosokat válasszanak, akik tudják, hová jönnek, ismerjék a klub múltját és kultúráját, így könnyebben magukévá tudják tenni ezt a környezetet. Többször említettem, Dunaszerdahelyen épül-szépül egy infrastruktúra, amely a párját ritkítja, most pedig a csapatnak kell ehhez felnőnie, és akkor kerek lesz minden.

Minden mérkőzést nagyon emocionálisan él át. Lehet ez azért is, mert határon túl született magyarként jobban átéli a csallóköziek helyzettét és ez a mérkőzéseken is megmutatkozik?

Mindig is tele impulzussal, érzelmekkel dolgozok a pályán és azon kívül. Ezt sokan rossz értelemben tudják kezelni. Én nem egy megalkuvó, meghunyászkodó ember vagyok, meg szeretnék felelni a munkámnak, a saját környezetemnek. A határon kívüli magyarok teljesen másképp élik meg a mindennapjaikat, mint a határon belül született magyarok. Ne is tudják meg soha, milyen határon kívül élni, születni, megtartani a tradíciókat, továbbadni a gyerekeidnek úgy, hogy soha ne sérüljön. Bármennyire is furcsa, nem kritizálni szeretném az anyaországot, de nagyon sokszor észrevettem, hogy sokkal gyorsabban lehet befolyásolni sok mindenben. Ez lehet kultúra, beszéd és még sok más dolog. Egy anyaországi magyar nem veszi észre, mennyire befolyásolható, mi viszont kevésbé. Pont ez a csökönyös, a belénk nevelt érzelmekből jön, hogy ne adjuk fel soha, ami a miénk. Kérdezték tőlem, itthon érzem-e magam. Én azt mondtam, a szülőföld az csak egy van, de testvérek között vagyok, jól érzem magam. Amik hiányoznak, azok a fenyőfák, a dombok. Lehet, hogy csökönyösebbek vagyunk. Mindig is megpróbáltam tiszteletben tartani minden országnak a kultúráját, de a másik oldalon elvárom, hogy egy bizonyos szinten tiszteletben tartsák az enyémet. Aki tiszteletet ad, az tiszteletet kap. Én így nőttem fel.

Több játékos az érkezése után nagyon jó formát mutatott. Sikerült végrehajtani azt a munkát, melyet erre a pár hónapra eltervezett?

Végrehajtani mindent teljesen nem sikerült, de megtaláltuk azt az irányt, amit szeretnék. Ezt a játékosok is hamar magukévá tették. Voltak olyan játékosok, akik most már az első csapat tagjai és azok is maradtak, viszont korában a második csapatban játszottak többet. Vida, vagy Živkovič, de ugyanúgy Sarr, Simon is. Davis nagyon sokat volt sérült, de vehetjük Mészárost is. Ők eddig a második csapatban szerepeltek. Ezzel szemben van egy kifogásom. Ha profi szerződéssel hozok kintről egy játékost, akkor olyat hozok, aki segít, de semmiképp sem a második csapatnak igazolok. Én is szétnéztem és nagyon csodálkoztam, hogy legalább kilenc játékos többet játszott a B csapatban, mint az elsőben. Mindegyiket ide hozták profi szerződéssel. Feltettem magamban a kérdést, hogy hol a probléma? Ennek pedig lett egy megoldása. A játékosok kaptak egy lehetőséget és éltek a bizalommal. Kialakult egy konkurencia és öltözőn belül már nem csak A vagy B csapat van. Említeném Černákot is, nála egy kicsit csalódott vagyok. Tehetséges játékosnak tartom, és bajnoki mérkőzésen kapott egy lehetőséget, de nem élt vele. Ugyanúgy játszott Mészáros, vagy Szépe, Vida, Živkovič. Ezek a játékosok pozitívan jeleztek vissza. Ne felejtsük el, nagyon sok sérültje van a csapatnak, de ha visszatérnek, még nagyobb konkurenciát tudunk kialakítani az öltözőn belül. Brašeň, Pačinda, vagy Szarka, aki felépült. Szeretném, ha a télen lenne játékos mozgás. Meg kell néznünk, a mozgás milyen szinten tudja segíteni a csapatot. Nem szeretnék a B csapatnak igazolni, ott az ifjúsági csapatokból feltörekvő játékosoknak van hely.

Vannak olyan posztok, ahova mindenképp igazolni kellene?

Igen, vannak olyan posztok, ahova igazolni kell. Sajnos sérülések miatt a középső védő poszton kiesett a Kwin és Kocsis Gergő. Per pillanat van Huk, Michalík és Szépe. Ha minden poszton legalább két egyenértékű játékos lenne, az lenne az ideális. El kell gondolkodnunk, hogy szétnézzünk a piacon, van-e olyan lehetőség. A jobb oldalon van egy igazi jobb oldali védőnk, a Živkovič. Szerintem ezen a poszton is szét kell néznünk házon belül és kívül. Pačinda vissza fog jönni, de ezeken a posztokon is meg kell erősíteni a csapatot. A középső középpályán általában túlkínálat van, a védekező középpályás poszton a Ľupták is kiesett az utolsó mérkőzésen, többször volt sérült. Kontár az érkezésemig keveset játszott, de már kezd belenőni a feladatba, az utolsó három mérkőzés viszont már túl sok volt számára. A lényeg az, hogy olyan játékost hozzunk, aki erősítés lesz. Nehéz lesz, mert kevés olyan játékos van, akinek lejár télen a szerződése. Egy olyan csapatnál, mint a DAC, meg kell gondolni, fizet-e az átigazolásért. Sok játékos van, akinek lejár a szerződése, főleg nyáron. Szét fogunk nézni, de eldöntjük, hogy mi lesz a klubnak a legjobb.

Az elmúlt pár hónap alapján milyennek látja a szlovák bajnokságot és csapatait?

A bajnokságban érdekes, hogy van a Zsolna és olyan csapatok, akik mindenki fölé nőnek, utána egy erős középmezőny, majd a többi csapat. Érdekes, hogy szinte senki nem lóg ki. Egy jó felkészüléssel bárki bárkit megverhet a Zsolnán kívül. Ő egy kicsit kinőtte magát. A szlovák bajnokság nagyjából kiegyensúlyozott. Elég gyors, erőszakos futballt játszanak. Vannak olyan csapatok, akik taktikailag is próbálnak megfelelni a mai modern futballnak. Az edzők is foglalkoznak azzal, mi történik a világ futballban. Nem véletlen, hogy nagyon sok szlovák játékos gyorsan külföldre kerül és megállja a helyét. A szlovák válogatott 90 százaléka külföldön, jó klubokban játszik. A szlovák bajnokság jó kezekben van. Amit hiányolok, a profi játékvezetők bevezetése. Ki kell mondanom, én nem a játékvezetők tevékenysége ellen beszélek, de tapasztalatból mondom, ahol bevezették a profi játékvezetőket, ott a bajnokság színvonala is jobb. Minden csapat profi, minden edző profi és lényegében amatőr a játékvezető. Magyarországon is történt változás és az óta a játékvezetőknek is csak erre kell koncentrálniuk és pozitív értelemben minden megváltozott. Most nem a tévedésekről beszélek, mert a játékos is hibázik. Önmagában, ha a profizmusról beszélünk, akkor minden legyen profi. Ezt mindenképp ajánlanám a szlovák labdarúgásnak. Persze meg kell teremteni az anyagi hátteret is, de biztos vagyok benne, hogy minőségben nagyobb előrelépés lenne.

A játékvezetőket azért is említi, mert az elmúlt időszakban nagyon sok esetben hoztak téves ítéletet a DAC kárára?

Mindig azt szoktam mondani, a tévedések kiegyenlítik egymást. Ha kiegyenlítik egymást, akkor nincs miről beszélni. Van, hogy egy mérkőzésen a károdra döntenek, egy másikon az ellenfél kárára tévednek, és akkor ez nem egyenlíti ki egymást. Ezért említettem a profi játékvezetést, mert így a játékvezetőknek is jobb és fejlődik a futball minősége. Ezt negatívként említem, hanem egy pozitív lehetőséget látok az előrelépésre.

Ahogy korábban említette, a családja Skóciában él. Hogy tudnak a bajnokság közben találkozni?

December 18-án felülök a repülőre és hosszú idő után Skóciában töltjük a karácsonyt. Eddig mindig magyarországon töltöttük. Egyszer volt Ugandában, de a többi alkalommal Magyarországon. Úgy hozta a sors, hogy én megyek Skóciába. Nagyon sokan megkérdezik, hogy jó ez így. 24 éve házasok és 27 év ismerjük egymást, most már meglepetések nem érnek bennünket és úgy döntöttünk, a gyerekek miatt megpróbáljuk a skót életmódot. A kisebbik lányom 13 éves, a nagyobbik lányom utolsó éves az egyetemen. Ezért nem akartuk megmozgatni a gyerekeket. Jövőre azért átgondoljuk, mi lenne a legjobb. Nekem a család és minden, ami azt körbeveszi, az fontos. Eddig ez így sikerült és ezután is így fog maradni.

Miként telik Önöknél a karácsony?

Úgy, mint minden más magyar embernél. Ez érdekes, mert én református vagyok a feleségem katolikus, de semmilyen különbség nincs. Székelyföldön más vacsorát ettünk, de rászoktam a feleségem főztjére. Egyedül, ami elmaradt és picit hiányolok, az a templomba menés a vacsora előtt. Ez nem azt jelenti, hogy nem vagyunk hívők, de ez az utóbbi években elmaradt. Ettől függetlenül olyan ember vagyok, hogy a világban mozogva nem számít, mikor melyik templomba térek be. Napközben, ha úgy érzem, bemegyek egy 5-10 percre és leülök, imádkozok. Isten csak egy van, mi emberek osztjuk meg a hitünket. Legyen egy hitünk és az a hit a békéről, a szeretetről és a megértésről szóljon. Így nőttem fel, ezt adom tovább a gyerekeimnek is. A karácsonyeste ugyan olyan, mint a Csallóközben, 24-én tartjuk. Ezen nem változtatunk, még ha a skótok és az angolok másképp gondolják. Házon belül azok vagyunk, akiknek teremtettek, ebből nem adunk. Bárhol is voltunk a világban, tiszteljük az ott élő embereket, de házon belül magyarul beszélünk. Még a skót barátaink is gulyáslevest, borjúpörköltet vagy nokedlit szeretnének. Tudják, hogy magyar házhoz jönnek.

Hogy tetszik Önnek Dunaszerdahely?

Igazából nem olyan nagy a város, gyorsan meg lehet ismerni. Igazából nem vagyok az, aki munka után beül valahova. Amit ismerek, azok a bevásárlóközpontok, vagy néhány házak. Megeszek egy süteményt, vagy megiszok egy kávét és megyek is haza. Dunaszerdahely egy kedves kis város. Székelyudvarhely és Dunaszerdahely testvérváros, és ami érdekes, az új székelyudvarhelyi polgármester megválasztása után kaptam egy megtisztelő felkérést, és kineveztek a város tiszteletbeli sport nagykövetévé, így tudom képviselni a két város érdekeit. Egy újabb érdekes dolgot mondok. Dunaszerdahelyről mondták, hogy kis város, és kicsit szégyelltem is magam, elnézést is kértem Világi Oszkár tulajdonostól. De amikor jött a felkérése, az ide úton eltévedtem, valahogy Pozsony felé keveredtem. Emiatt két órát várt rám és ez egy nem szép dolog. Eltévedtem, de végül jó helyen lyukadtam ki.

Gyakran látjuk a televízió képernyőjén, mint szakkommentátor. Hogy jött ez a lehetőség?

Soha nem állt tőlem távol a televíziós szereplés, az emberek figyelmét mindig fel tudtam kelteni, érdekesnek találtam. Így jött a Sport 1 felkérése. Skóciában ugyan ez volt, a BBC-nél voltam nagyon sokat. A skót angolt nagyon nehéz beszélni, de az emberek élvezték, ahogy kifejeztem magam. Erre felfigyelt a Sport 1 televízió. Egy kérésem volt, hogy ne kelljen a magyar futballal foglalkozni, pláne ha benne dolgozol. Nem lenne helyes csapatokról, edzőkollégákról beszélni. Az volt a pozitív, hogy nagyon sok mérkőzést tudtam megnézni a holland, a spanyol bajnokságokból, a német és az angol kupából, régen az olasz bajnokságból. Nagyon szerettem, mert fel kellett készülni, mindig sok dolognak utánanéztem. A legfontosabb az volt, hogy úgy szóljak a mérkőzésekhez, mint a szakma. Sokszor elmondtam, hogy egy mérkőzés a néző számára, ha nem is szép, számomra sok érdekességet is takar. Ez tetszett a nézőknek is, mert eddig pozitív visszajelzést kaptam. Szeretném ezt tovább folytatni, a klub részéről ez rendben van, csak az idő, ami ilyenkor kevesebb. A Sport TV-vel abban maradtunk, hogy a Bajnokok Ligája mérkőzéseinek értékelésében veszek részt. A többi bajnokság most kevesebbet szerepel a programon, inkább a DAC csapatával foglalkozom. Csütörtök délután van egy két órás műsoridő, amit ilyenkor kitöltünk. A háttéremberek a televízióban nagyon profik, jó volt belekóstolni ebbe a szakmába. Nem azt mondom, hogy ez egy második lehetőség. Életem végéig a futballpályán szeretnék állni, mint edző.

Ha már magyar bajnokság, hogy látja az NB1 őszi idényének alakulását?

Az NB1 a tabella elején és a hátulján is szoros lett. A Gyirmót egy kicsit leszakadt, nehéz lesz a folytatás. Sajnos várható volt, hogy a Ferencváros visszaesett, ennek különböző okai vannak. Nekem inkább a Vasas szereplése meglepő, kieső csapat volt és most ott vannak az élmezőnyben. A Videoton szereplése is meglepő, mert meg voltam győződve, hogy toronymagasan fogja vezetni a bajnokságot. A Vasas és a Honvéd rácáfolt erre. Ami érdekes, hogy a középmezőny nagyon erős. A Debrecen szereplése számomra csalódás, jó játékoskerete van. Soha nem szabad elfelejteni, hogy Magyarországon van előírás, ami nem is annyira előírás vagy követelmény, de a fiatalok szerepeltetéséért sok plusz pénz jár. Van sok olyan klub, aki ezt használja, van, aki kevésbé és van, aki abszolút nem. A Vasas használja az ajánlást és az élen van, míg az MTK kieső helyen van. Többen nem használják ezt a lehetőséget és mégis rossz teljesítményt nyújtanak. Ilyenkor jönnek a kifogások, hogy nekünk ezt kell. Mindenki döntse el saját magának, hogy ez által, ha a fiatal szerepel, az jó vagy rossz. A fiatalok szerepeltetése olyan pozitívumot tud adni a magyar futballnak, ami később fog meglátszani. Magyarországon hatalmas hangsúlyt fektetnek a sportra, ez számomra pozitívum. A stadionok, a sportcsarnokok, uszodák felújítása nagyon fontos. A rendszerváltáskor nagyon sok sportpálya tűnt el, erről senki sem beszél. Nem azzal van baj, hogy épülnek, hanem hogy hány tűnt el a múltban. Milliárdok mentek el bevásárlóközpontok, cégek építésére. Nagyon sokáig hiányoztak a létesítmények a magyar sportolók életéből. Nézzük meg, világbajnok, olimpikonok, milyen körülmények között készültek és mégis eredményesek voltak. Pozitívan értékelem azt, hogy nagy erőfeszítés van kormányzati részről, hogy a magyar ember tudjon sportolni. Ez az én személyes véleményem. Ha csak a fiatalokról beszélünk, a sport egy szórakozási lehetőség. Sok szenvedélyes károktól meg tud menteni.

Folyamatosan zárkózik fel a DAC, elérhető lehet az idény elején kitűzött 6. hely?

Azt se bánnám, ha a 7. helyen végeznénk, és minimum kupadöntőt tudnánk játszani.

Hogyan néz ki a téli felkészülés programja?

Január 9-én kezdünk, 10 napot itthon töltünk, január 18-ig. Ez idő alatt nem lesz felkészülési mérkőzés. A játékosok edzéstervvel mentek szabadságra és mire visszaérnek, már lesz egy alap, amire lehet építkezni. Ezt fogjuk is ellenőrizni. Január 19-től Törökországban edzőtáborozunk, és három felkészülési mérkőzést játszunk. Január 30-én jövünk vissza és két hét lesz a bajnokság kezdetéig, ez alatt még három mérkőzés vár ránk. Hat mérkőzés szerepel a tervben és nem is fog változni.

Végezetül mit kívánna karácsonyra?

Mindenkinek elsősorban békességet, egészséget, megértést kívánok. Azt kívánom, mindenkinek teljesüljön a kívánsága. Ez nem jön magától, tenni kell valamit. Ha teszel valamit, akkor segít meg a jó Isten. Nem elég hinni, azért is tenni kell valamit, hogy megsegítsen.

Forrás: sportolunk.sk
Fotó: fcdac.sk