„Közösségünk fejlődése, városunk fejlesztése”

Azzal, amit Szelle Erika mérnöknő, városi képviselő nyilatkozott válaszcikkében a két projekt összehasonlítása kapcsán, teljes mértékben egyetértek, hiszen két különböző időszakban készült és más tartalmi megrendelésre érkezett anyagról van szó.

Nem is azt vitattam, hogy a mérnöknő, illetve a cége rossz projektet adott volna le, ugyanis a vita tárgya az volt, legyen-e a Szent István téren földalatti parkoló vagy sem.

A megértéshez hozzátartozik, hogy még 2020-ban saját beruházásként terveztük felújítani a Szent István teret, amelyre körülbelül 500 ezer eurós keretösszeget tudtunk meghatározni, mert több saját pénze nem volt akkor rá a városnak. Ott olyan szakmai javaslat érkezett, hogy egyebek mellett a téren legyen a nagyparkoló felújítva, sorompóval ellátva, ugyanakkor éppen a költségessége okán, nem esett szó föld alatti mélygarázsról.

Többször hangsúlyoztuk már ennek a drágább kivitelezést, tehát hogy akár a Szent István téren, akár pedig a Vámbéry téren a régebbi, oda föld alatti parkolók kiépítését javasló projekt nem járható út. Az ilyen mélygarázs kiépítése nemcsak nagyon költséges, de nehézkes is lenne, amit csak nehezítene, hogy például a Szent István téren korábban tó állt, ami ma is érezteti a hatását a talajvíz magasságán, a Vámbéry tér alatt pedig annyira sok földalatti vezeték és csatornarendszer halad, amelyeket hogyha át kellene helyezni, meg inkább megnövelnék egy ottani mélygarázs költségét.

Ugyanakkor mellé társul az a napi szintű probléma is, hogy amíg a hajléktalanoknak nincs tiltva a közterületen való tartózkodás, addig nem tudja megfelelő szankciókkal az önkormányzat sem a hajléktalanok viselkedését megregulázni-szabályozni. Ugyanis Dunaszerdahelyen egy ilyen jellegű középítményt, mélygarázst (is), ahogyan sajnos számos példa mutatja, leélnének. Más ugye a magántulajdonban lévő földalatti parkolók kérdése, hiszen azok egy bizonyos épülethez, lakótömbhöz tartoznak, illetve más egy közparkoló. Ne feledjük, közterületen több joga van egy hajléktalannak, amit sajnos a leleményesebbek ki is használnak, ugyanis viselkedésükkel megbotránkoztatják, zaklatják a lakosokat. Sok panasz érkezik hozzánk emiatt.

Tehát ebből a szempontból sem látjuk Dunaszerdahelyen megalapozottnak azt, hogy az önkormányzat egy ilyen jellegű közparkolót, mélygarázst működtessen a városban.

Cikkében felvetette a képviselő asszony, hogy mind a városi hivatal, mind az építészeti hivatal feltételül szabja azonban a vállalkozóknak, hogy a belvárosban földalatti parkolókat építsenek egy-egy lakóházhoz. Itt azonban meg kell jegyezni, mi számos alkalommal jeleztük a beruházóknak, hogy Dunaszerdahely külsőbb kerületeiben, városrészeiben vannak olyan be nem épített, illetve építkezésre alkalmas, megfelelő méretű területek, ahol egyszerűen lehet föld „feletti” parkolást biztosítani a leendő lakosok számára, a lakóépület felépítését követően. Azzal azonban, hogy a beruházók ragaszkodnak a belvároshoz, ahol meg jól tudjuk, eleve nincs már parkolásra több hely, saját maguk döntése alapján kell az építkezés során „a föld alá menniük”, ott megoldva föld alatti garázsokkal a parkolást. Az persze nagyobb költségekkel jár, pedig volna alternatíva. De ha valaki ragaszkodik a belvárosi építkezéshez, akkor természetszerűen vállalnia kell ott annak a pluszköltségeit is.

A Szelle képviselő asszony, illetve cége által elkészített projekt 450 ezer eurós célirányú volt, abba a beruházási keretbe kellett beleférnie. Ebbe beletartozott egy új kerékpárút kiépítése, a Szent István emlékmű és a közösségi tér kialakítása, egy szökőkútnak a kialakítása, a park „eszközeinek” a tervezése, a közvilágítás, a padok, az automata öntözőrendszer, a körforgalom a Szent István tér és a Štefánik utca között, és még egyéb apró kiadások. Ebben ugyancsak benne foglaltatott a parkolók egy részének a modernizálása is. Természetesen ez az összeg a 2020-as költségvetést tükrözi. Megjegyzem itt, ennek ma már, az inflációt követően, bizonyára az egyharmadával, eleve többe kerülne. Másrészt megjegyzem, hogy a képviselőtestület által jóváhagyott projekt az egész Szent István térnek a felújítása mellett nagyban érinti a közúthálózatot is.

Felszámoljuk ugyanis a Fő utcáról a Vidékfejlesztési Szakközépiskola bejáratához vezető bekötőutat, aminek a helyét zöldítjük, modernizáljuk. A Szent István tér Fő utca és Štefánik utca közötti szakaszának a burkolata is teljesen megújul majd. Tehát eleve sokkal nagyobb volumenű beruházásról beszélünk itt. Észszerű, hogy ez már nem csak saját, városi forrásra kell támaszkodjon, hanem feltételezi, hogy az Környezetvédelmi alapból, tehát állami alapból kedvezményes kamatú kölcsönt vegyünk fel rá, amely nem számít bele a város eladósodottságába. Ezeket a döntéseket egyébiránt a képviselő-testület nagy többséggel meg is támogatta.

A Szent István téren a meglévő parkolók jó része válik majd zöld területté. Ezzel természetszerűleg csökken ugyan az ott található parkolók száma, ám ahogyan a képviselő-testületi vitában elhangzott, a MOL Aréna mellett egy nagy méretű, ráadásul ingyenes P+R parkoló lenne kialakítva azok számára, akik a városban dolgoznak. A munkanapokon nem kellene az ottparkolásért fizetni, míg ma a Szent István téren szükséges. Az igaz, hogy öt perccel többet kellen majd gyalogolniuk, ugyanakkor mindenki számára előnyös lesz, hiszen nem kerül plusz pénzébe a lakosoknak.

Meg kell jegyezni azt is, hogy Dunaszerdahelyen egy földalatti parkolót ingyenesen nem lehet működtetni, de fizetőssé téve eleve kérdéses lenne a teljes kihasználtsága. Nézzük csak meg, akár a VÚB melletti nagy parkolóház kihasználatlanságát, vagy a Csaplár Benedek Városművelődési Központ mögötti fizetős magánparkolót. Nincs az sem tele… Pedig a belvárosban van, s mégis inkább máshova parkolnak az autósok. Félő, hogy egy mélygarázsnak nálunk talán ha egyharmados lenne csak a kihasználtsága…

Amit még fontos megjegyezni, többsávosra bővül a Szent István tér és a Fő utca közötti kitérési lehetőség, ami gyorsítja és biztonságosabbá is teszi a forgalmat. Ugyanezt a célt szolgálja a Štefánik utcai körforgalom kialakítására is, amit igen, a mérnöknő is fölvetett a projektjében. Itt is hasonlóképpen visszaköszön, hiszen ez jó megoldás például a hazai DAC-meccsek esetén is, amikor megnövekszik erre a közlekedését. Tehát az említett két projekt között nincs nagy különbség szerkezetben, azonban tartalomban annál inkább. Sokkal bővebb tehát a képviselőtestület által jóváhagyott projekt, mint a mérnöknő által beterjesztett. Hozzáteszem, természetesen más szemléletet követtünk most és mást akkor. Az anyagi hátteret illetően is.

Reagálva a képviselő asszony által felvetett kérdésekre… Például, hogy az Környezetvédelmi alapból a város miért nem a leendő Városligetre költi a pénzt… Erre azt tudom mondani, azért, mert még egyszerűen nem vagyunk abban a stádiumban. A versenypályázat kiértékelését követően a nyertes projekciós iroda gőzerővel dolgozik, de tekintettel arra, hogy számos környezetvédelmi hatástanulmánynak kell megfelelnie, ami egy tervező számára is jól tudott, amelyet sok esetben nehezít, lassít a bürokrácia. Minden egyes tételt, minden betervezett javaslatot górcső alá vesznek, mindent szakszerűen el kell magyarázni, szinte meg kell győzni a hivatalokat, vagy éppen a meglévő javaslatot kell módosítani a hivatalok igényei szerint. Tehát most vagyunk abban a stádiumban, hogy a területelhelyezési döntés véglegesítése zajlik, majd ezt követően az építkezési engedélyre való projektnek az elkészítése. Ez tudvalevő, hogy szintén nem kis erőfeszítést fog igénybe venni. Tehát tekintettel arra, hogy egészen egyszerűen még nem vagyunk abban a stádiumban, hogy már építkezési engedélyünk lenne a Városligetre, ebből a szempontból ezt nem lehetett volna a Környezetvédelmi alapból a pénzt arra költeni.

Összegzésként el kell mondani: az önkormányzat célja egy-egy beruházás kapcsán is nem más, mint közösségünk fejlődése, városunk további fejlesztése – lakosaink javára.