Közösségépítés és társadalmi felelősségvállalás a Katedrában

A 2026-os év első Katedra-száma a közösségszervezés, közösségépítés, társadalmi felelősségvállalás témakörét járja körül, és bemutat egy-egy, kultúrával, oktatási-nevelési kérdésekkel foglalkozó szervezetet, intézményt, szemléletmódot, amelyek a (felvidéki) magyar kultúrában-pedagógiában kiemelten fontosnak tartják a közösségépítés feladatát.

A lapszámban két interjú olvasható: az egyikben Récsei Noémi beszélget Modla Zsuzsannával, az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatójával, aki az együttérzésre való képességről, a társadalmi segítségnyújtás formáiról, az adakozás értékéről osztja meg a gondolatait, a másikban pedig a BÁZIS irodalmi-művészeti szervezet kulturális összekapcsolódásokat támogató kezdeményezését, a Transzkulturalizmus és bilingvizmus konferenciasorozat 7. kötetéről mesél az egyik szerkesztő, Németh Zoltán.

Az osztályközösség összekovácsolásával kapcsolatban Tóth Erika jó gyakorlatot bemutató írása, valamint Marozs Réka a Bátor Tábor Alapítvány Suliprogramját ismertető beszámolója olvasható.

A civil szervezetek közül a Diákhálózat (szerző: Simonics Bence és Molnár Imre) és a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség (szerző: Török Sára) közösségépítő munkájába nyerhetünk betekintést.

A zene és tánc összetartó erejéről vall Zöld Ágnes, Madarász Szendrődi Katalin és Volner Nagy Melinda, akik egy-egy írásban ismertetik a Ringató, Zengő Tanoda, Így tedd rá! programok szociálisan érzékenyítő hatásait, valamint bemutatják a Dunaág–Ágacska Táncegyüttes működését. A múzeumpedagógia közösségépítő vonásait pedig Nagy Iván foglalja össze a Csallóközi Múzeum ismertetése apropóján.

A kiemelt témán túl ezúttal is szerepelnek a lapszámban témafüggetlen írások: Magyar Ágnes a fogalmazási képességet befolyásoló tényezőkről ír, Vančo Ildikó – Kozmács István – Oros Bugár Anna az alsó tagozatos tanulók szlovák nyelvű megnyilatkozásait elemzi tanulmányában, Hajabács Zsuzsa az angol nyelv oktatásával összefüggő tanulmányokat tekinti át írásában, Csontos Ilona a második világháború tanításáról kínál jó gyakorlatot, Györök Rita a 3D nyomtatásról és iskolai hasznosíthatóságáról értekezik, Kerényi Mari egy pedagógiai-módszertani koncepciót, a Felforgatókönyvet ismerteti, Csicsay Alajos pedig a neves sivatagkutatókat mutatja be.

A hazai pedagógiai-kulturális élet eseménybeszámolói között a 20. FTDK rendezvényéről, a 14. Legere Irodalmi Versenyről, a 14. Bíborpiros szép rózsa népzenei és népdalversenyről, valamint a BÁZIS kortárs irodalmat népszerűsítő beszélgetéssorozatáról olvashatunk. A hazai oktatási-nevelési intézményeket szemléző rovatban ezúttal a hármas jubileumot ünneplő Czuczor Gergely Alapiskola mutatkozik be.

A digitális folyóirat megjelenését a Kisebbségi Kulturális Alap és a Magyar Tudományos Akadémia támogatja. A XXXIII. évfolyam 5–6. száma ingyenesen elérhető a folyóirat honlapján: katedra.sk/folyoirat.

Jó olvasást kívánnak a szerkesztők!

Katedra