A koronavírus a pénzügyi helyzetünkre is rányomta bélyegét

Az állás elvesztése és ezzel összefüggésben a bevételkiesés az utóbbi hónapokban a lakossági megtakarítások csökkenéséhez vezetett. Míg az Eurostat legutóbbi adatai szerint a lakosság 30%-a nem rendelkezett megtakarításokkal, a járvány második hulláma lényegesen ront a helyzeten. Ennek következtében fokozódik a pénzügyi helyzetünk miatti stressz, amit az Intrum fizetési szokásainkat vizsgáló felmérése is megerősít. A megkérdezettek fele azt vallotta, hogy a járványkrízis kapcsán tudatosult bennük pénzügyi sebezhetőségük.

Hasonlóan sok más háztartáshoz, a megkérdezettek sem rendelkeznek kellő anyagi tartalékkal, ami ebből a szempontból stresszmentessé tehetné az életüket. Ennek szükségességét tette hangsúlyossá a válság, melynek következményei 2020 második félévében mutatkoztak meg. „Míg a negatív hatások az első félévben még nem voltak annyira érezhetőek, a felmérés a harmadik negyedévben már megmutatta, miként fokozódik a fogyasztók esetében a pénzügyi stressz“ – mondta az Intrum társaság igazgatója, Martin Musil.

A szakemberek egyetértenek abban, hogy a háztartások pénzügyi biztonságának fokozása érdekében rendszeres takarékoskodásra van szükség. Erre alacsonyabb jövedelem esetén is törekedhetünk, csak követnünk kell a kiadásainkat. Ezek rendszeres feljegyzésével megállapíthatjuk, melyek közülük a valóban szükségesek és melyek a mellőzhetők. Utóbbiak képezhetik pénzügyi tartalékunk alapját.

A gyakorlatban azonban a Postabank felmérése alapján csak a háztartások 17%-a tervezi meg részletesen a költségvetését.

„Nagyon fontos lépés a pénzügyi produktumok, például a fogyasztói hitelek, a jelzálogkölcsön, az élet- vagy vagyonbiztosítás előnyösségének alapos átgondolása“ – figyelmeztet František Burda, a FinGO.sk társaság beruházási elemzője. Mint mondta, pénzt spórolhatunk meg a hitelkonszolidációval. „A kölcsönök egy hitelbe történő összekapcsolásával több hitelt összevonhatunk egy lényegesen alacsonyabb törlesztőrészletű kölcsönné“ – tette hozzá Burda.

A javasolt tartalék összege természetesen a háztartások bevételeitől és kiadásaitól függ. Más összegű tartalékra van szükségük a hitellel, kölcsönnel rendelkező háztartásoknak, s megint másra a kötelezettségek nélküli egyéneknek.

„Általánosságban ajánlott a háztartás legalább 3-6 havi bevételének megfelelő tartalékkal rendelkezni, s mindehhez még a váratlan kiadásokra szánt összeggel is“ – tanácsolja a Cseh Kereskedelmi Bank szóvivője, Anna Jamborová. Hozzátette, hogy a tartalékot tanácsos nem beruházási jellegű portfólión elhelyezni, például egyéves lejáratú letéti számlán, határidős betéten, vagy megtakarítási számlán, az itt elhelyezett összegek ugyanis szükség esetén a leghamarabb hozzáférhetők.

Ugyancsak jó tanács állandó fizetési meghagyás beállítása pénzügyi tartalék képzésére a fizetés folyósításának napjára időzítve. Így biztosíthatjuk magunkat a pénz egy részének tartalékolását még azt megelőzően, hogy azt kevésbé fontos kiadásokra fordítanánk.

Amennyiben a helyzetünk lehetővé teszi, biztosítást is rendszeresen fizetnünk kéne. „Bármilyen törlesztési kötelezettségünk is van, biztosítanunk kéne magunkat munkaképtelenség, a munkahely elvesztése és hasonló váratlan események bekövetkeztére“ – mondta Jamborová. Ez a havi kiadás megvédheti a háztartásokat olyan válsághelyzetek esetén, mint amilyennel az utóbbi hónapokban szembesülünk.

A nehéz időszakot segíthetnek átvészelni a kreditkártyák, vagy a számla túlmerítésének lehetősége is, de kizárólag rövid távon. „Ezekkel a lehetőségekkel csak felelősségteljesen éljünk, észszerű határokon belül beállítva azokat“ – figyelmeztet Eva Šablová, a FinGO.sk hiteligazgatója.

A magas határértékek felesleges gondokat okozhatnak az embereknek és csökkenthetik a hitelhatárértéket például jelzálogkölcsön esetén. S természetesen nem szabad megfeledkezni a kamatokról sem. „Az egyedüli módja, hogy ne fizessünk kamatot, annyit költeni, hogy a következő hónapban törleszteni tudjuk azt a lejárati időpontig“ – egészítette ki Šablová.

(Felvidék.ma/Webnoviny.sk)