A kisebbségek helyzetéről a nemzetközi konferencián Dunaszerdahelyen

A tanácskozás kezdetén a megjelenteket Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere üdvözölte a nemzetközi résztvevőket a Csaplár Benedek VMK-ban. Bemutatta városunk nemzetiségi megoszlását, annak főbb látványosságait, s azt is elmondta, a DAC nem csupán az Európa-ligában is bemutatkozó fociklub, hanem a felvidéki magyarság egyik szimbóluma, de kiemelte a többi sikeres sportklubot, valamint a gazdaságunk erejét is.

Megnyitó beszédében Vincze Loránt, a FUEN elnöke elmondta, hogy a kisebbségek ernyőszervezete nem működhet támogatás nélkül. A FUEN két legfontosabb támogatója Németország és Magyarország. Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár beszédében hangsúlyozta, hogy az uniós csatlakozáskor naiv módon azt képzeltük, hogy a magyar kisebbségek minden problémájára rövid időn belül megoldás születik. Mint kiderült, ez egy hosszú folyamat, s ehhez az európai őshonos kisebbségek összefogására van szükség. A FUEN ennek érdekében tevékenykedik immár 70 éve - mondta el az államtitkár.

Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártja országos elnöke, akinek pártja a kongresszus egyik házigazdája, arra emlékeztetett, hogy a FUEN közreműködésével zajlott a Minority SafePack elenevezésű sikeres európai polgári kezdeményezés. Simon Attila, a Fórum Intézet igazgatója előadásában a szlovákiai magyarság helyzetének alakulását foglalta össze az elmúlt közel száz évben. Ezidő alatt nem született olyan komplex kisebbségvédelmi törvény, amely garantálná a magyar közösség megmaradását.  Csehszlovákia létrejötte Simon szerint törvényszerűség volt, de az már nem volt törvényszerű, hogy más nemzetekhez tartozók millióit zárják határai közé. Tokár Géza a magyar civil társadalom helyzetét mutatta be előadásában. Arra hívta fel a figyelmet, hogy leginkább az oktatás és a kultúra területén működnek a civil szervezeteink. Bár általánosnak mondható a szkepszis a magyar civil társadalom működését illetően, Tokár hangsúlyozta, ő optimista abban a tekintetben, hogy a többségi nemzet felé lehet hatékonyan közvetíteni a magyar közösség gondjait.

Berényi József, Nagyszombat megye alelenöke arról beszélt, hogy a felvidéki magyarok fontos bástyája az önkormányzatiság. Az önkormányzatok komoly megtartó erőt jelentenek, hiszen a helyi magyar nyelvű kultúrához és oktatáshoz elsődleges forrásokat tudnak biztosítani. Kedvezőtlen az ország regionális felosztása a nemzeti kisebbségek szempontjából – a megyék szintjén már sokkal nehezebb a magyarság érdekképviselete. Az országos politikában 2009 óta nincs egységes magyar érdekképviselet, ebben a helyzetben komoly kihívást jelent a magyar képviselet biztosítása a szlovák törvényhozásban. Kiss Beáta, az MKP oktatási alelnöke előadásában a magyar nyelvű oktatást mutatta be Szlovákiában. Hangsúlyozta, nincs külön nemzetiségi oktatás, a törvény csak a tanintézmények nyelvéről rendelkezik. A csökkenő diáklétszámok miatt nagy kihívást jelent oktatási intézményrendszerünk megtartása. Ez ugyanakkor egy fontos stratégiai cél - hangsúlyozta Kiss Beáta.

A szünetet követően a következő panelbeszélgetés témája a kisebbségi nyelvek presztízse volt. A vitavezető Tárnok Balázs jogász mellett megszólalt még Menyhárt József, az MKP országos elnöke, a Szlovákiai Német Egyesületet vezető Ondrej Pöss, Horony Ákos nyelvész, jogász, valamint Orosz Örs megyei képviselő. Délután az ukrajnai kisebbségek helyzete került terítékre. 

Forrás: dunaszerdahelyi, ma7.sk