Back to top

Januártól ismét emelkedik a nyugdíjkorhatár

Publikálva: 2017, november 17 - 15:27
Az idei évtől a nyugdíjkorhatár minden évben meghatározott számú nappal tolódik ki, amit a Szlovák Statisztikai Hivataltól kapott, a nők és a férfiak átlagos élethosszának alakulására vonatkozó adatok alapján állapítanak meg. Meddig fog várni, hogy elérje a megérdemelt pihenést? Miért is emelik a nyugdíjkorhatárt, s ez hogyan befolyásolja az életünket?

Még csak az idén vezették be az automatikus nyugdíjkorhatár emelést és máris egyre többen tiltakoznak ellene. A 2017-es évben a nyugdíjkorhatár 62 év és 76 nap volt, ehhez képest 2018. január 1-től a nyugdíjkorhatár 63 nappal növekszik, azaz 62 év és 139 nap lesz, s egy évre rá ez már 62 évre és 202 napra módosul.

„Nem zárható ki, hogy a nyugdíjkorhatár emelését egy bizonyos életév elérésével behatárolják, ahogy ezt más országokban is bevezették. Az is világos, hogy a javuló egészségi állapot és a magasabb átlagéletkor ellenére, vannak olyan foglalkozások, ahol a reális emberi és fizikai tényezők nem teszik lehetővé, hogy az azt végző emberek olyan sokáig dolgozzanak, mint a más fizikailag kevésbé megterhelő munkahelyeken" – közölte Michal Stuška, a munkaügyi minisztérium szóvivője.

Lengyelországban nemrég visszatértek, ahhoz, hogy a férfiak 65 évesen és a nők 60 évesen menjenek nyugdíjba, Csehországban 65 évben határozták meg a nyugdíjkorhatár felső limitjét. A Szlovák Munkaügyi Minisztérium az úgynevezett előnyugdíjazás bevezetését javasolja. A 3. pillérből kapott járulék, így azokat védené, akiknek 5 év hiányzik a nyugdíjazásig.

A nyugdíjkorhatár emelése alapvetően mindenkit érint, aki 1954.december 31-e után született. Kivételt az 1955 – 1961 között született nők képeznek, akiknél a korhatár a felnevelt gyerek számától függően változik. A másik kivételt azok képezik, akik megfelelő ideig voltak munkaviszonyban, s I. vagy II. kategóriájú munkát végeztek.

Az öregségi nyugdíj esetében a folyósítás legalább 15 év munkaviszonyt és a nyugdíjkorhatár elérését feltételezi. Nem számít, hogy mikor volt benyújtva a kérvény. A nyugdíjkorhatár attól függ, hogy a kérvényező melyik évben született. A 62 év és 139 nap azokra vonatkozik, akik 1956-ban születtek.

Legalább 15 év biztosítási viszonyt feltételez, ebben az esetben a kérvényező legalább a létminimum 1,2 szeresét, azaz 239,40 euró járadékot kaphat, legfeljebb két évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt. Az, hogy milyen nyugdíjkorhatár fog majd vonatkozni a kérvényezőre attól függ, hogy mikor adja be a kérvényét. Például, ha a folyósítás feltételeit valaki 2017-ben teljesíti, de a kérvényét csak 2018-ban adja be, a rá vonatkozó nyugdíjkorhatár 60 év és 139 nap lesz.

A munkaügyi tárca tervei szerint azok, akik kiegészítő nyugdíjtakarékossággal rendelkeznek, 5 évvel korábban vonulhatnának nyugdíjba. Eszerint egyes biztosítottak részére úgynevezett előnyugdíjat folyósítana a tárca. A rendszeres juttatásra való jogosultság annyi megtakarítást feltételez, ami pénzügyileg áthidalhatná a nyugdíjkorhatár elérésig szükséges időszakot. „A járulék kedvezményezettjei olyan nagyságú bevételt kapnának, hogy ne kelljen segélyt igényelniük" – szögezte közleményében a tárca.

A Szociális Biztosító honlapján az érdeklődők találnak egy számológépet, amelynek segítségével megállapítható az egyénre vonatkozó nyugdíjkorhatár. Ezt az alábbi linkre kattintva érhetik el.

Forrás: gazdasag.sk

Ezt már olvasta?

Cookies