Huk örül a váltásnak

Mit mondanál el magadról, eddigi pályafutásodról?

„Kassán indult a pályafutásom, egész eddigi karrieremet ott töltöttem. Az 1. FC Kassában kezdtem, majd a KAC Jednota együtteséhez igazoltam. Ezt követően visszatértem a kassai FC B csapatába, mely akkor Steel Trans néven futott. Sikerült beverekednem magam az A csapatba. Ott játszottam eddig, és pillanatnyilag már a dunaszerdahelyi DAC játékosa vagyok.”

Mely posztokon szoktál leggyakrabban szerepelni?

„Eredeti posztom szerint védekező középpályás vagyok, viszont már gyermekkorom óta középhátvédnek neveltek. Ezért az ifjúsági csapatban az edzők picit megváltoztatták a pozícióm, de az új helyen is jól ment a játék. Néha támadóbb szellemű középpályásként is szerepet kapok, aki a középpálya és a támadósor között egyfajta kapocsként szolgál. A középpálya rombolóembere, tengelye vagyok, szeretek belépni a kombinációkba is. Talán a támadósorban is játszhatnék, viszont ott még nem kaptam szerepet.”

Miben látod az erősségeid, előnyeid?

„Úgy vélem, hogy a futómennyiségem a fő erősségem - bár néha fölöslegesen is futok, de örülök neki, hogy bírom. Képes vagyok belépni a kombinációkba, amin az utóbbi években keményen dolgozom. Elég jól megy már, és bízom benne, hogy ezt Dunaszerdahelyen is megmutathatom. Főleg a fekete munka elvégzése a feladatom: labdaszerzés, párharcok, ütközések. Remélem, hogy ezek a dolgok a DAC-nál is mennek majd, és általuk hasznos tagja lehetek a csapatnak.”

Hogyan és milyen körülmények között született meg az átigazolásod?

„Tavaly nyáron Erik Pačinda Dunaszerdahelyre igazolt, és akkor hallottam először a DAC érdeklődéséről. Akkor még viszont nem volt annyira aktuális a dolog. Csak decemberben-januárban kezdtek felgyorsulni a dolgok. Valamit a menedzserem, Marcel Podolák is mondott, aki egyben a kassai klubot is képviseli, így főleg vele oldottam a dolgokat. Picit komplikált volt az átigazolásom, talán a két klubtulajdonos közötti megegyezés miatt, de ebbe nem igazán láttam bele. Bíztam benne, hogy végül létrejön a klubváltás és az első ligában szerepelhetek, hiszen jelenleg ez a legfontosabb a számomra.”

Miért éppen a DAC-ot választottad? Voltak más ajánlataid is?

„Ennél a klubnál minden jól működik. Sok ember is jó színben tüntette fel a DAC-ot, profi szinten folyik itt a munka, amit sajnos jelenleg a Kassáról nem lehet elmondani. De nem ezért akartam mindenáron Dunaszerdahelyre igazolni, hanem az első ligában való szereplés lehetősége vonzott ide. Nagyon örülök, hogy itt lehetek. A legjobbamat kell nyújtanom, és bízom benne, hogy a dunaszerdahelyi csapatot körülvevő emberek - akár a remek szurkolók, az edző vagy a rám pénzt áldozó klubtulajdonos - elégedettek lesznek velem.”

Mit mondott a családod és a környezeted arra, hogy átköltözöl az ország másik végére?

„A családom természetesen támogat benne. Édesanyám megkönnyebbült, hogy sikerült egy elsőligás csapathoz szerződnöm, mivel ő nagyon intenzíven éli meg a pályafutásom alakulását. Édesapám szintén boldog, hogy a legfelső osztályban szerepelhetek. Remélem, gyakran eljönnek majd megnézni, még ha messzebb is kell utazniuk - de talán annál nagyobb örömmel jönnek majd. Eddig csak pozitív reakciókkal találkoztam - a családom, a barátaim, a hozzám közel állók is gratuláltak, és szurkolnak nekem. Igyekezni fogok, hogy ne okozzak nekik csalódást, és a DAC körüli embereknek sem. Picit sajnálom, hogy el kellett jönnöm Kassáról, hiszen szívügyem a város. De ilyen az élet, sosem tudhatjuk, mit hoz. Örülök, hogy a DAC-nál vagyok, és mindent megteszek annak érdekében, hogy a csapat sikeres legyen.”

Három és fél évre szóló szerződést írtál alá, ami nem egy rövid távú kontraktus. Mit szeretnél elérni a DAC-nál, milyen célokkal érkezel?

„A célok egyértelműek: rövidtávon mérkőzésről mérkőzésre győzni, még ha nem is reális mindegyik találkozón diadalmaskodni. Néha egyszerűen semmi sem sikerül, de bízom benne, hogy csapatként minél sikeresebbek leszünk. Remélem, hogy összetartunk majd, és olyan jó lesz a csapatszellem, mint most. A távlati célokról annyit, hogy szeretnénk az élmezőnyhöz tartozni, kijutni az európai kupaporondra és bajnoki címet szerezni - ez az én fő célom, és a klubé is.”

Erik Pačindán kívül kit ismersz még a keretből? Hogyan fogadtak az új csapattársaid?

„Bár még csak rövid ideje, de az ifi válogatottból ismerem Robo Polievkát is. Szinte mindegyik futballistát ismerem, hiszen játszottunk egymás ellen, és a televízióban is láttam őket. Volt tehát áttekintésem róluk, de van itt néhány új arc, akikkel még csak ismerkedem. Kitűnően fogadtak, remek a társaság. Bízom benne, hogy ez továbbra is így lesz, a jó és rossz pillanatokat is közösen éljük majd át.”

Beszélgetésünk végén még oszd meg velünk, mit jelent számodra a labdarúgás...

„Kezdetben főként csak szórakozás volt a számomra a foci. Bár még mindig az, de most már felelősséggel is jár a barátnőmmel és a családommal szemben, hiszen anyagilag be szeretném biztosítani magam. Ezért is tartom a labdarúgást a munkámnak, de főként szórakoztat, ami remek dolog. Jelenleg a labdarúgás jelent nekem mindent, még ha el is gondolkodtam azon, hogy más irányt vesz az életem, és továbbtanulok. De amióta az első ligában szerepelek, mindent a futballnak rendelek alá - akár a regenerációról vagy egyéb szabadidős tevékenységekről van szó. Biztosan minden labdarúgó másként gondolkodik, ha a focival kezdi keresni a pénzét. A szabadidőmet is aktívan töltöm, még ha néhanapján el is nyúlok a televízió előtt. Főként télen, amikor otthon ülök, már bizsereg a lábam, és ez mozgásra ösztönöz.”

Forrás: fcdac.sk