Back to top

Ha táppénzen van és csengetnek, érdemes ajtót nyitni

Publikálva: 2026, november 10 - 07:00
Élete során legalább néha-néha mindenki kerülhet olyan helyzetbe, amikor betegség vagy baleset miatt nem tud dolgozni, esetleg a beteg családtagjáról kell gondoskodnia. Ilyenkor, a feltételek teljesülése esetén, jogosult lehet a Szociális Biztosító által folyósított járadékokra, amelyek segítenek pótolni a munkából való távollét idején kieső jövedelem egy részét.
Ha táppénzen van és csengetnek, érdemes ajtót nyitni

A betegség miatti ideiglenes munkaképtelenség esetén táppénzre lehet jogosult. De családtag ápolása, illetve a gyermekről való gondoskodás esetén is fizet a biztosító. 

Kinek jár a táppénz?

A táppénz olyan pénzbeli juttatás, amelyet a Szociális Biztosító annak a biztosítottnak folyósít, akit betegség, baleset, foglalkozásból eredő megbetegedés, munkahelyi baleset, illetve elrendelt karantén vagy elkülönítés miatt ideiglenesen munkaképtelennek nyilvánítanak.

Az ellátásra való jogosultsághoz az szükséges, hogy a biztosított teljesíti a törvényben meghatározott feltételeket.

Táppénzt igényelhet: munkavállaló, kötelező betegbiztosítással rendelkező egyéni vállalkozó, önkéntes betegbiztosítással rendelkező személy és olyan személy, akinek a munkaképtelensége még a betegbiztosítás megszűnését követő védelmi időszak alatt kezdődött.

A táppénz ügyintézésének módja attól függ, hogy az orvos elektronikusan vagy papíralapon állítja-e ki az igazolást a munkaképtelenségről.

Elektronikus táppénz (ePN) esetén nem szükséges külön kérelmet benyújtani, mivel az igazolás kiállítása automatikusan táppénzigénylésnek minősül.

Ha az orvos papíralapú igazolást állít ki, az ellátást a megfelelő nyomtatványrész kitöltésével lehet igényelni. Amennyiben az orvos nem elektronikusan állítja ki az ideiglenes munkaképtelenségről szóló igazolást, papíralapú nyomtatványt használ. Ez egy több részből álló dokumentum, amelyből a beteg az egyes céloknak megfelelő példányokat kapja meg.

Ha valaki több betegbiztosítással is rendelkezik, az orvos mindegyikhez külön igazolást állít ki.

Amennyiben a táppénz a következő naptári hónapban is folytatódik, az orvos igazolást állít ki a munkaképtelenség fennállásáról. A biztosított ezt aláírja, majd elküldi a Szociális Biztosító illetékes kirendeltségének.

A táppénz befejezésekor az orvos lezárja a munkaképtelenséget, a beteg pedig igazolást kap annak megszűnéséről. Ezt alá kell írni, és haladéktalanul el kell juttatni a Szociális Biztosítóhoz.

Ellenőrzések táppénz ideje alatt

A Szociális Biztosító tájékoztatása szerint a táppénz ideje alatt a biztosított köteles betartani az orvosa által előírt kezelési rendet.

Az orvos a beteg egészségi állapotának megfelelően határozza meg, hogy milyen tevékenységeket végezhet, illetve engedélyezett-e számára a kijárás vagy kimenő.

A biztosított nem végezheti azt a munkát, amely miatt munkaképtelennek nyilvánították. Köteles megjelenni az előírt orvosi ellenőrzéseken. Be kell tartania az orvos által meghatározott kezelési rendet.

Ezt a Szociális Biztosító is ellenőrizheti. Mégpedig úgy, hogy ki megy arra a címre, ahol a beteg tartózkodik. Az ellenőrök nemcsak munkanapokon, hanem hétvégén és ünnepnapokon is megjelenhetnek.

Az ellenőrzést kezdeményezheti például a kezelőorvos, vagy a felülvizsgáló orvos, de a munkáltató vagy más személy (páládul egy rosszindulatú szomszéd) is.

Ha az ellenőrzés során szabálytalanságot észlelnek, a Szociális Biztosító kivizsgálja a körülményeket, és bekérheti a biztosított, valamint az orvos nyilatkozatát is.

Ha bebizonyosodik, hogy biztosított megszegte az orvos által előírtakat, a biztosított elveszítheti a táppénzre való jogosultságát, mégpedig legfeljebb a szabályszegéstől számított 30 napra.

A biztosítottnak azt is kötelessége bejelenteni, ha megváltozik az a cím, ahol a táppénz ideje alatt tartózkodik. Emellett lehetővé kell tennie az ellenőrzés elvégzését.

A kötelezettségek ismételt megszegése esetén a Szociális Biztosító akár 170 eurós bírságot is kiszabhat.

Ha az ellenőr nem találja otthon a biztosítottat, értesítést hagy a helyszínen az ellenőrzés megtörténtéről. Ezt követően a biztosítottnak fel kell vennie a kapcsolatot a Szociális Biztosító illetékes kirendeltségével és meg kell indokolnia a távollétét.

A szabályok megsértésének kétféle pénzügyi következménye lehet. Az egyik, hogy  biztosított elveszítheti a  táppénzt.

Ha bebizonyosodik, hogy megsértette a kezelési rendet – például az ellenőr nem találja otthon a biztosítottat, és annak nincs megfelelő igazolása a távollétről –, a Szociális Biztosító felfüggesztheti a táppénz folyósítását a szabályszegés napjától a keresőképtelenség végéig, legfeljebb azonban 30 napra.

Az úgynevezett technikai kötelezettségek megszegése miatt bírság is járhat. Ilyen lehet például: a tartózkodási cím megváltozásának be nem jelentése, névtábla vagy a csengő hiánya, kutya szabad mozgása, amely akadályozza az ellenőrzés elvégzését.

Ilyen esetekben a biztosító akár 170 eurós bírságot is kiszabhat.

Mire kell figyelni az ellenőrzés során?

A lakás ajtaján és a csengőn is fel kell tüntetni a nevet és jó, ha működik a csengő is. A meghibásodott csengőre való hivatkozást nem feltétlenül fogadják el mentségként. Érdemes a kutyát is elzárni, mert az udvaron szabadon engedett kutya akadályozhatja az ellenőr hozzáférését a csengőhöz vagy az ajtóhoz, és emiatt nem tudja elvégzeni az ellenőrzést.

Ha az ellenőr nem találja otthon a biztosítottat, értesítést hagy a postaládában az ellenőrzésről. lyenkor haladéktalanul fel kell venni a kapcsolatot a Szociális Biztosító illetékes kirendeltségével, és igazolni kell, hogy hol tartózkodott az illető – például orvosi vizsgálaton volt.

Ápolási díj dióhéjban

Az ápolási díj (OČR) olyan pénzbeli juttatás, amit a biztosított akkor kaphat, ha személyesen és egész nap gondoskodnia kell egy beteg családtagjáról vagy gyermekéről.

Gyermek esetében az ellátás a gyermek 11 éves koráig folyósítható. Ha a gyermek egészségi állapota hosszú távon kedvezőtlen, a korhatár 18 évre emelkedik.

Ápolásra szoruló személy lehet például: a gyermek, a szülő, a nagyszülő, a testvér, a férj vagy feleség, illetve a házastárs szülője.

Az ellátás olyan gyermek gondozása esetén is igényelhető, aki nem közvetlen vér szerinti rokon, például ha a gyermek nevelőszülőknél van vagy örökbe fogadták.

Az ápolási díj igényléséhez általában orvosi igazolás szükséges. Az orvosnak meg kell erősítenie, hogy az érintett személy egészségi állapota miatt más személy gondozására szorul.

Az ápolási díj lehet rövid vagy hosszú távú, attól függően, hogy mennyi ideig van szükség a gondozásra.

Ha hosszú távon kedvezőtlen egészségi állapotú gyermekről van szó, szükség van a megfelelő szakvéleményre vagy a súlyos egészségkárosodásról szóló határozatra is. Ha a szülő nem rendelkezik ilyen dokumentummal, kérheti a Szociális Biztosítótól a gyermek egészségi állapotának elbírálását.

Ápolási díjra jogosult lehet: munkavállaló, kötelező betegbiztosítással rendelkező egyéni vállalkozó, önkéntes betegbiztosítással rendelkező személy vagy olyan személy, akinél az ápolás szükségessége még a betegbiztosítás megszűnését követő védelmi időszakban merült fel.

Ha az orvos nem elektronikusan állítja ki az ápolási díjhoz szükséges igazolást, akkor kiállítja az ápolási díj iránti kérelmet (Žiadosť o ošetrovné). A biztosítottnak ezt ki kell töltenie, alá kell írnia, majd el kell juttatnia a Szociális Biztosítóhoz.

Az ápolás befejezése után az ellátás megszűnéséről szóló igazolást is be kell nyújtani.

(Forrás: ma7 | pravda.sk)

Ezt már olvasta?

Cookies