Jelenlegi hely

A Felvidékről kitelepített magyarokra emlékeztek

Ezt már olvasta?

Publikálva: 2019, április 12 - 12:41 | Hírek
72 évvel ezelőtt, 1947. április 12-én kezdődött el a felvidéki magyarság történetének egyik legfájdalmasabb eseménye a hontalanság és jogfosztottság éveiben: a kitelepítés, amely az akkori csehszlovák állam politikájának egyik legfontosabb céljai közé tartozott.
A Felvidékről kitelepített magyarokra emlékeztek

Erre emlékeztek tegnap a kitelepített felvidéki magyarok emlékművénél egybegyűltek, akik a Pázmanem Társulás és a Magyar Megmaradásért Polgári Társulás szervezte eseményre érkeztek. 

A megjelenteket Rajkovics Haizok Melinda üdvözölte, így többek között Dunaszerdahely város megjelent vezetőit, dr. Hájos Zoltán polgármestert, valamint A. Szabó László és Karaffa Attila alpolgármestereket.

A megemlékezés szónoka Kovács László történész volt, aki beszédében rámutatott, hogy egyrészt a londoni emigráns csehszlovák kormány berkeiben, illetve a fasiszta szlovák államban működő illegális kommunista párt vezetőinek a körében már a háború idején megfogalmazódott, hogy a németeket és a magyarokat felelőssé kell tenni Csehszlovákia 1938-as felbomlásáért, valamint magáért a háborúért is.

„A 88-as dekrétum értelmében már 1945 október végétől decemberig 10 ezer felnőtt magyar munkaképes férfit deportáltak Csehországba. Ezek nagy része azonban tavaszra már hazaszökött. Mivel ez az akció nagyobb részt eredménytelen volt, ezért a csehszlovák fél a 88-as beneši dekrétum szélesebb körű értelmezésével november 19-én elkezdte egész családok Csehországba való deportálását. Ez volt egyébként ennek a korszaknak a legkegyetlenebb, legembertelenebb intézkedése” – utalt a háború utáni korszak deportálásaira.

Kovács László szerint „a felvidéki magyarság vészkorszaka valóban az 1945–1948 közötti időszak volt. Nyugodtan mondhatjuk, hogy ezek az intézkedések felértek a genocídium, a népirtás fogalmával. Hisz egy soknemzetíségű államot néhány év alatt nemzetállammá változtatni csakis népirtással lehet.”

A beszédet követően koszorúkat helyeztek el az emlékműnél a város, valamint a civil szervezetek képviseletében. 

A rendezvényen fellépett Nagy Noémi és Lőrincz Roland énekesek, Varga Zaránd, a Kodály Zoltán Alapiskola tanulója, valamint Patassy Andrea, a Vámbéry Ármin Gimnázium diákja. A megemlékezés a koszorúzás után a Himnusz eléneklésével zárult.