Back to top

Évről évre nő a nyugdíjkorhatár

Publikálva: 2023, február 17 - 09:12
Az egyes nyugdíjpillér több változáson esett át az elmúlt időben. Az egyik legjelentősebb, hogy a jövőben más módon számolják ki a nyugdíjkorhatárt.
Évről évre nő a nyugdíjkorhatár

Idén a nyugdíjkorhatár marad a régi, vagyis 64 év és ez vonatkozik mindazokra, akik 1966-ig születtek. Ők még a régi rendszer, az ún. nyugdíjautomata szerint mehetnek nyugdíjba. Érvényben marad az is, hogy fél évet levonnak a nyugdíjkorhatárból a felnevelt gyermekek után. (maximálisan 18 hónapot – három felnevelt gyermek után). 

Akik változásra számíthatnak, azok az 1967-ben és az azután születettek.

Ők már ismét a várható élettartam alapján vonulhatnak nyugdíjba. Esetükben is megmarad azonban a gyermekekre járó „féléves kedvezmény”.

A családügyi minisztérium kötelező érvényű jogi előírással öt évre előre fogja meghatározni a nyugdíjkorhatárt Erre először 2024-ben kerül sor és az 1967-ben születettek számára határozza meg a nyugdíjba menés idejét.

Egyre növekvő különbség

Hogy számokkal is szemléltessük a változást, a nyugdíjkorhatár egyre feljebb srófolását, nézzünk néhány példát a nőkre vonatkozóan!

Aki 1948-ban született, az gyermektelenség esetében 58 évesen és 6 hónaposan mehetett nyugdíjba. Akinek egy gyermeke volt, az már 56 évesen és 9 hónaposan pihenőre vonulhatott. Két gyermek esetében tovább csökkent a nyugdíjkorhatár, 55 évre, három vagy négy gyermeknél pedig már 54 évre. Aki öt vagy annál több gyermeket nevelt fel, már 53 évesen nyugdíjra volt jogosult.

A hat évvel később, az 1954-ben született nők esetében a nyugdíjkorhatár gyermektelenség esetében már 62 év volt, egy gyermekkel 61 év és 3 hónap, két gyermekkel 59 év és 6 hónap, három vagy négy gyermekkel 57 év és 9 hónap, öt vagy több gyermekkel pedig 56 év.

Az 1960-ban született nőket gyermektelenség esetén 63 évesen nyugdíjazták. Egy gyermekkel 62 évesen és 6 hónaposan, két gyermekkel 62 évesen, három vagy négy gyermekkel 61 év és 6 hónaposan, öt vagy több gyermekkel pedig 60 év és 6 hónaposan lehetett nyugdíjba menni.

Az 1966-os születésű nők nyugdíjkorhatára gyermektelenség esetében 64 év, egy gyermekkel 63 év és 6 hónap, két gyermekkel 63 év, három vagy négy gyermekkel 62 év és 6 hónap, öt vagy több gyermekkel szintén 62 év és 6 hónap.

A határ a csillagos ég?

A Rózsaszín Boríték (Oranžová obálka) szakértői az Eurostat „EUROPOP2019“ adatainak felhasználásával modellezték, kiszámolták a nyugdíjba vonulás idejét 1967-től egészen 2032-ig.

Ami azonnal látszik, hogy a mostani iskolások nagyjából 70 éves korukig fognak dolgozni. Nemsokára már a 40 ledolgozott év sem lesz elég a nyugdíjhoz, az könnyen felcsúszhat akár 50 évre is…

Akkor ez alapján nézzük, hogy mi vár az új rendszerben kezdő 1967-es születésű nőkre. A gyermektelenek 64,17 évesen, egy gyermekkel 63,67 évesen, két gyermekkel 63,17 évesen, három vagy négy gyermekkel 62,67 évesen, öt vagy annál több gyermekkel szintén 62,67 évesen mehetnek nyugdíjba. 

Az 1985-ben született nők esetében a várható nyugdíjkorhatár 66,58 év, ha gyermektelenek. A tíz évvel később, 1995-ben születettek nyugdíjkorhatára  már 67,83 év. A 2005-ben születetteknek pedig kereken 69 évig kellene dolgozniuk. A 2015-ben születettekre 70 éves nyugdíjkorhatár várhat.

Az idén megszülető babák vélhetően 70,83 éves korukig kell dolgozzanak, a 2025-ben világra jövők nyugdíjkorhatára pedig 71 év lehet.

Mire a mostani fiatalok és gyermekek eljutnak odáig, hogy nyugdíjba mehessenek, még sok víz lefolyik a Dunán. Szinte biztosra vehető, hogy addig még többször is módosul a nyugdíj kiszámításának rendszere, változnak a szabályok. Az azonban biztos, hogy ők már jó pár évvel később mehetnek nyugdíjba, mint szüleik vagy nagyszüleik. A szkeptikusok szerint addigra már nem is lesz nyugdíj…

pravda.sk/ma7.sk

Ezt már olvasta?

Címkék: nyugdíj
Cookies