Eriktől Ericig, avagy a „Panama-csatorna” le van zárva…

Gyakorlatilag úgy, hogy kétszer jutottunk el ziccerig. Az igaz, hogy a labdabirtoklás terén 70:30 volt az arány a házigazdák javára, ám mégsem az történt, amit Sevela védencei akartak. Bugyuta szóviccel élve „Sevela se nélküla…” nem tudott mit kitalálni a vendéglátó. Talán látszatra több futball produkált hazai mester alakulata, ám az eredmény tekintetében szinte tökéletesen az működött, amit a székely furfang diktált. Sláviknak két nagy védést kellett bemutatni – leginkább a balhalf Beridze veszélyeztette a DAC hatékony gólölési sorozatát – ám ezek a védések tulajdonképpen nem voltak igazi bravúrok, ezeket e löketeket védeni kellett. A többletet – a csapategységre rápakolva – az albán joker-tinédzser Aluku mellett – a két Erik produkálta. Kettő gólhelyzetéből egyet belőtt Pacinda, s zzel nyerőemberré lett – lehetett, mivel amikor sikerült átjátszani a DAC csapdázó hadegységeit , és már-már kapusunk is tehetetlen szemlélője volt a kapu közvetlen előterében zajló eseményeknek, akkor jött a másik Eric, azaz a hibátlanul játszó Davis /ugyanez a pazar gólpasszt adó Zsivkovicsról is elmondható/, és mint hazája óceánzáró zsilipje, „a Panama-csatorna záróosilip kapujaként mutatta be a trencséni gólvonatnak a végállomást jelentő stop táblát, két igen bravúros szereléssel. A DAC mostani keretének minősége arra ugyan egyáltalán nem alkalmas, hogy ötletes támadófocival elkápráztassa szurkolóit, de amennyiben a székely furfang diktálta taktikai utasításokat nagyobb bakik nélkül betartják Ljubicsicsék, akkor bárkit képesek legyőzni 1:0-ra akár még idegenben is. Egyelőre ez bőven elég ahhoz, hogy szerethető legyen László Csaba legénysége és hogy hétről hétre meccsről meccsre megtöltse a MOL-Arénát  7 ezer emberrel és azokat a fanyalgókat elnémítsa, akik tán támadóbb szellemű látványosabb játékot várnának a mostani sárga-kéketől.  Bár a bravó kijár a csapatnak és edzőjének, továbbra is alázatosan és szorgalommal kell készülni a soron következő ellenfél ellen,  hogy azt is legyőzzük 1:0-ra. Az is nagy dolog, hogy pár hónap alatt idáig már eljutott ez a társaság, ez pedig vitathatatlanul oroszlánrészt a MI EDZŐNK és az európai mércével is mérve kivételesen egységes összmagyar szurkolósereg közös érdeme, meg mindenki másé is, aki becsületes munkával hozzátette a maga kis részét ehhez a sikerszériához…

D.TOK ERNŐ
Fotó: fcdac.sk