A Nemzeti Bank szezonálisan tisztított adatai szerint 2025 decemberében közel 3200 fővel nőtt a munkanélküliek száma, ami 2020 júliusa óta a legnagyobb havi emelkedés. Ezzel a teljes munkanélküliségi ráta 6,2%-ra ugrott, vagyis nagyjából arra a szintre, ahol 2023 novemberében állt.
Ami igazán beszédes, az nem csak a végösszeg, hanem a szerkezet. A friss beáramlás nem elsősorban „adminisztratív mozgásokból” jött, hanem munkahelyvesztésekből: az iparból és az építőiparból érkezett a legtöbb új álláskereső, de a kereskedelem is érezhetően hozzátett a romláshoz. Magyarul: a gazdaság azon részei kezdtek el köhögni, amelyek a hétköznapi megélhetés gerincét adják – és amelyek a régióban, a magyarok lakta térségekben is tömegeket foglalkoztatnak.
Az építőipar esetében decemberben mindig van szezonális emelkedés, hiszen az időjárás a munkák egy részét leállítja. Csakhogy a tavalyi szezonális felugrás nagyobb volt a szokásosnál. Ez már azt jelzi, hogy a cégek nem átmeneti szünetet tartanak, hanem tartalékot képeznek, költséget vágnak, kockázatot csökkentenek. Ilyenkor nem csak a kőműves áll meg, hanem a teljes lánc: a beszállító, a fuvaros, a gépbérlő, a kisebb alvállalkozó is.
Még élesebb kép rajzolódik ki a tömeges leépítések oldaláról. 2025-ben közel 1500 olyan ember került be a nyilvántartásba, aki tömeges elbocsátás miatt veszítette el a munkáját. A helyzet paradoxona, hogy miközben a hazai munkavállalók egy része kiesik a rendszerből, a külföldi munkaerő száma tovább nőtt.
A közölt adatok szerint 1300 fővel emelkedett a külföldi dolgozók létszáma, és rekordot döntött: 143 ezer fölé ment. Ez a kettősség azt mutatja, hogy a munkaerőpiac nem egyszerűen „romlik”, hanem átalakul. Bizonyos típusú munkákra továbbra is kell ember, máshol viszont elengedik a kéziféket, és kivárnak.
A gazdasági lassulás most már nem elmélet, hanem bérből és fizetésből élők hétköznapi valósága.
És itt jön a szlovákiai magyar olvasó szempontjából a kellemetlen rész: a mi régióink különösen érzékenyek az ipari és építőipari hullámzásra. Ha ott csúszik meg valami, azt nem csak a statisztikában látjuk, hanem a családi kasszában, az elhalasztott felújításban, a „most nem váltok autót”, a „kivárunk a hitellel” mondatokban is. Ráadásul mindez egy olyan időszakban történik, amikor az árak még mindig magasak, az óvatosság pedig már beépült a háztartások gondolkodásába.
A munkaerőpiac sokáig a szlovák gazdaság utolsó stabil oszlopa volt. Már kezd bizonytalanná válni és jó volna látni, hogy az ország vezetése intézkedéseivel erősíteni próbálja.
ma7.sk/ Rajkovics Péter
Ezt már olvasta?
Segítség, amely életeket változtat meg: a DAR Alapítvány 2025-ben is további embereken és családokon segített
A növekvő megélhetési költségek és a nehéz családi...
