Az élet közben az elmúlt hetekben részben újraindult, megnyitották kapuikat az üzletek és a teraszok is várják a kávézni, falatozni vágyókat, láthatóan nagyobb a pörgés a városunkban is. A szakértők persze óvatosságra intenek, hiszen sok a negatív tapasztalat, a legtöbben pedig igyekeznek élni a jelenlegi nyitás előnyeivel, ki-ki annak fényében, mi is hiányzott az életéből az elmúlt hosszú tél során.
Mégis a legnagyobb kérdés az, hogy vajon ezek a hónapok, amelyek már több mint egy évet ölelnek magukba, tanítottak-e bennünket valamire?
A korlátozások közötti léten túl, valamit elraktároztunk az élet igazi értékeiről? Az első hónapokban még sokat beszéltünk a távolság által előidézett nehézségekről, ma már inkább csak a fájdalom, düh és a depresszió uralják az elmélkedéseket.
Pedig egy dologra mindenképp megtanított bennünket a járvány, bármeddig is legyen még mindennapjaink része. Arra, hogy a tisztelet mennyire fontos része az életünknek. A természet ereje, a másik ember és a teremtő iránt mindenképp. Nem gondolhatjuk még a legnagyobb hatalom tudatában sem azt, hogy bármit megtehetünk. Ez az emberiség egyik nagy leckéje, amelyet a történelem során már többször tanult meg túl magas áron, nincs ez másként most sem, amikor az egyén korlátlan szabadsága kapott óriási pofont.
Rajkovics Péter
Ezt már olvasta?
„Közösen együttműködve, egymást támogatva” – interjú Csémi Sziláddal
A dunaszerdahelyi székhelyű Szlovákiai Magyar...
