Dunaszerdahelyi lány a világszínvonalú Nemzeti Ifjúsági Kórusban

A tizenkilenc éves dunaszerdahelyi Mórocz Virágra méltán lehetünk büszkék, hiszen egyedüli felvidékiként került be a Nemzeti Ifjúsági Kórus magasan képzett tehetségei közé. A győri Richter János Zeneművészeti Szakgimnáziumban frissen érettségizett lány a kórus egyik legfiatalabb tagja.

A zene szeretetét és az első dallamokat szülei oltották a fiatal lányba, hiszen mindketten közel állnak a zenéhez. Virág édesanyja, Varga Denisa maga is komoly zenei és karnagyi ismeretekkel rendelkezik. A fiatal kórustag az elmúlt héten a többiekkel együtt egy komoly kitartást próbáló felkészítő táborban vett részt Kecskeméten. Az állandó éneklés, koreográfia próbák és felkészülés mellett Virág a portál kérdéseire is válaszolt.

Honnan jött a zene szeretetet, mikor és hogyan derült ki, hogy tehetséges vagy?

Nem jött, az csak úgy volt. Kalákán, Kolompos együttesen és hasonló igényes muzsikákon nőtem fel, így már nem volt nehéz kialakítani a zene és a köztem lévő kötődést. Az éneklés, a szavalás, a néptánc már kisgyermekkorom óta az életem része. Általános iskola második osztályában anya beíratott a zeneiskolába, zongorára. Így kerültem el végül Győrbe, zongoraszakra. Aztán felvettem mellé a karvezetést is, hiszen az anya vezette kórusnak én is oszlopos tagja voltam. Majd két éve ehhez jött az éneklés.

Milyen út vezetett a Nemzeti Ifjúsági Kórusba való felvételhez? 

Miután felvettem az ének szakot, a népdalok mellett kialakult egy azonnali kapcsolat köztem es a klasszikus ének között is.  Még abban az iskolai évben részt vettem Veszprémben egy országos versenyen, ahol második helyezést értem el, majd idén is voltam két országos versenyen, amelyikből az egyik Pesten került megrendezésre, és legnagyobb örömömre bejutottam a döntőbe. Nagyon örültem, amikor egy régi kedves ismerősöm, oktatóm, Korpás Éva is megkért, hogy legyek része az új lemezének, felejthetetlen élmény volt. Anyukám jelenleg tagja a galántai Kodály Zoltán Daloskörnek, ahová én is szívesen járok, ha időm úgy engedi. Karnagyunk, Józsa Mónika hívta fel anya figyelmét a felhívásra, ő pedig rögtön továbbította nekem az ötletet. És most itt vagyok.

Hogyan zajlik a felkészülés a koncertturnéra, milyen az összehangolódás a többiekkel, a karnagyokkal?

Naponta kétszer három órában dolgozunk a karnagyokkal, Erdei Péterrel és Nemes László Norberttel. Ezen kívül pedig szólamok, kisebb csoportok alakulnak ki, hogy próbáljunk. És persze egyéni munkát is jócskán igényel a felkészülés. A kottákat előre megkaptuk. Nagyon tetszik, hogy mindkét karnagy hihetetlen precizitással es pontossággal végzi a munkát, amit tőlünk is elvárnak. A csapat szerintem nagyon jó, mindenki barátságos, nyitott, könnyen összebarátkoztunk. Kicsit izgultam, hogy vajon milyen lesz, ha megszólalunk, sikerül-e egy szép, homogén hangzást létrehoznunk, de úgy érzem, egyre jobban csiszolódik össze a hangunk.

Milyen szintűnek érzed a zenei felkészülést, illetve milyen darabokkal készültök?

Én azt gondolom, hogy egy nehéz anyagot kell megtanulnunk rövid időn belül. Igényes, gyönyörű, mutatós darabok mind. Két ősbemutató is lesz a műsorban. Féltem, hogy nekem sikerül-e majd hoznom ezt a magas színvonalat, de egyelőre úgy érzem, jól veszem az esetleges akadályokat. Remélem ezt mondjuk nem csak én gondolom így.

A turnéról hazatérve majd, milyen terveid vannak a jövőre nézve?

A turné után először is alszom egy nagyot. Augusztusban készülök a zsigárdi néptánc és nepzenei táborba, aztán pedig minden energiámmal nekifogok gyakorolni, és szeretnék elkezdeni nyelveket tanulni, hogy lehetőségem legyen akár külföldön is érvényesülni.

Forrás: ma7.sk