Dunaszerdahely múltja és jövője a várostörténeti szimpózium középpontjában

A szimpózium egy több éve zajló kutatás részét képezte: Vajda Barnabás eddig négy kötetben dolgozta fel Dunaszerdahely 1945–1989 közötti történetét. A most előkészületben lévő monográfia célja pedig, hogy a lehető legteljesebb képet adja a korszakról, források, jegyzetek és mellékletek gazdag kíséretében.

Mint elhangzott, a több mint ezer oldalas kéziratanyag lezárását is segítő szimpózium a Szövetség a Közös Célokért, a Selye János Egyetem Történelem Tanszéke, a Nagyszombat Megyei Önkormányzat és a Csallóközi Múzeum szervezésében, Dunaszerdahely város támogatásával valósult meg. Az eseményt Hideghéthy Andrea, a Szövetség a Közös Célokért társulás ügyvezető igazgatója üdvözölte, illetve Hájos Zoltán polgármester köszöntötte, akit a város vezetése képviseletében elkísért a konferenciára Puha György és Karaffa Attila alpolgármester, valamint Nagy Darina hivatalvezető is. 

Ünnepi köszöntők és megnyitó

A rendezvényen Hájos Zoltán polgármester is szólt a résztvevőkhöz. Beszédében hangsúlyozta:

„A jelenkort akkor tudjuk megérteni, ha ismerjük a múltunkat. Fontos megismernünk, hogyan éltek elődeink, miből tudták megteremteni azt, amiből mi most építkezünk. Ez a tudás előrevetíti azt is, milyen irányt vehet városunk fejlődése a jövőben.”

A polgármester emlékeztetett arra is, hogy a város több mint 770 éves múltra tekint vissza, és a honfoglalás kori leletek bizonyítják:

„ebben a régióban és Dunaszerdahely területén is már jóval korábban képesek voltak emberek megélni, hisz a természet közelsége és a föld adottságai kedveztek az élethez.”

Előadások Dunaszerdahely múltjáról

A szakmai programban több történész és kutató osztotta meg eredményeit, így dr. Popély Árpád, aki a város politikatörténetét érintette a kommunista Csehszlovákia kontextusában, rámutatva arra, hogy a szlovákiai magyar történetírásban ritkák a hasonló várostörténeti munkák.

Dr. Gaucsík István gazdaságtörténeti nézőpontból elemezte Dunaszerdahely háború utáni átalakulását, az iparosítás és a panelépítkezések társadalmi hatásait, míg dr. Miklós Péter Vajda Barnabás készülő munkáját méltatta, amely dicséretesen széles forrásbázisra és modern módszertanra épülő várostörténeti feldolgozás lesz.

Nagy Attila helytörténész a város emlékhelyei kapcsán mutatott rá a közösségi élet változásaira, érintve az emlékhelyek átértelmezését és azok hátterét. Az előadásokat vita és eszmecsere követte, majd dr. Vajda Barnabás foglalta össze a tanácskozás tanulságait.

Egy város önismerete

A szimpózium egyszerre volt tudományos fórum és közösségi esemény. A polgármester szavaival:

„Jó lenne, ha ezek az információk nemcsak szűk körben hangzanának el, hanem közérthetően eljutnának a város és a régió lakóihoz is. Hiszen ma itt vagyunk, és ilyen formában tudunk létezni, mert az elmúlt évtizedek történései mind hozzájárultak ahhoz, amilyen közösségben ma élünk.”

A rendezvény így nemcsak a múlt feltárásáról, hanem a közösségi emlékezet megerősítéséről is szólt – arról, hogy Dunaszerdahely története a jövőnk egyik alapja.

(dszi)