A Déryné program Dunaszerdahelyen is élményt adott

Napközben a város óvodáit és alapiskoláit „járta be” a Rákóczi Szövetség és Dunaszerdahely Önkormányzata együttműködésével megvalósuló, Magyarország Kormánya Kulturális és Innovációs Minisztériumának a támogatásával létrejött Déryné Program. 

A Déryné Program idén ráadásul új elemmel gazdagodott, mégpedig a Határtalan programmal, amely Kárpátalja és Vajdaság után a Felvidékre, és elsőként Dunaszerdahelyre érkezett. A program a határon túli magyar közösségek kulturális életét támogatja és a nemzeti identitásukat erősíti azzal, hogy elérhetővé tesz értékteremtő színházi előadásokat és művészetpedagógiai foglalkozásokat.

A nap zárásaként A Kárpátok visszhangja címmel a Magyar Nemzeti Táncegyüttes lenyűgöző előadása töltötte meg a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ színháztermét. A népi kultúra jegyében fogant produkció egy különleges utazást tett a Kárpát-medence sokszínű néptánc- és zenei hagyományaiban.

Az est megnyitóján több ünnepi felszólalás is elhangzott.

Novák Irén művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkár szerint „Magyarország kormányzata elkötelezett és támogat minden olyan kezdeményezést, amely magyarság megmaradását, testi, lelki, szellemi gyarapodását és fejlődését szolgálja, és ezt minél szélesebb körben teszi. Ezért azt gondolom, hogy ez a mai alkalom megküldte a közösségi összetartozást és a nemzeti egység megerősítésének az ünnepe. Dunaszerdahely egy olyan hely, ahol a magyarság képes volt megőrizni kultúráját, képes volt megőrizni a közösségi erejét és a hitét. És nem csak az anyanyelvet őrizték itt meg, hanem a nemzettudatot, a méltóságot és a hagyományt is. (…) 

Ez a program hitvallás nemzetről, a nemzeti összetartozásról, nemzet megbonthatatlan egységéről, tanúságtétel örökségünkről, művészetekről, értékeinkről és az egymás iránti szeretetről. Befektetés a jövőbe, hiszen nem más a célja, mint a gyermekei, a felnövekvő nemzedék identitásában erős, büszke magyar fiatalokká váljanak olyan fiatalokká, akik meg tudják élni magyarságukat, vagyis tudják vállalni azt, és meg tudják élni a nemzetükért is” – fogalmazott az államtitkár. 

Kis Domonkos Márk, a Déryné Program igazgatója elmondta, hogy a kollégáival a nap során végigjárták az iskolákat és óvodákat is.

Hozzátette, hogy az elmúlt öt évben a Déryné Programon belül kialakult „a Vitéz László program, ma is 80 óvodás gyerkőcöt juttattunk színházi élményhez. Hozzánk került gondozásba a Lázár Ervin Program, ahol az általános iskolás alsósoknak és felsősöknek biztosítunk előadóművészettel és színházi élménnyel kapcsolatos programot. Ma több mint 200 általános iskolás gyerkőccel találkoztunk Dunaszerdahelyen és (…) 200 középiskolásnak sikerült ezt a kaput megnyitni.”

Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke a programot támogató magyarországi minisztériumnak köszönte meg annak elindítását, illetve Dunaszerdahelynek, hogy a város befogadta a programot.

„Az év végéig még további településekre is eljut a program, ami az óvodásoktól a felnőttekig átkarolja az egyes régiókat, így Galántára, Gútára, Ipolyságra, Királyhelmecre, Lévára, Nagyfalura, Nagykaposra, Párkányba, Somorjára, Rozsnyóra, Szencre, Szepsibe, Tardoskeddre és Zselízre is” – tette hozzá

Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke szerint „ha már Déryné, akkor vándorszínészet, a színpad világot jelentő deszkái, a közösség szolgálata és a színház elvitele minden régióba. (…) úgy gondolom, hogy ez egy nagybetűs szolgálat, amely becsülendő, és amellyért hálával tartozunk, hiszen olyan helyszínekre jut el ezáltal a magyar kultúra talán legmagasabb foka, ami a színjátszást jelenti, ahol nincs kőszínház, ahol nem mehetnek el minden hétvégén színházba az emberek, és ez bizony nemes szolgálat.”

Hájos Zoltán, Dunaszerdahely város polgármestere is szólt a szép számban megjelent közönség előtt. 

„Megtiszteltetés, hogy a Déryné Program keretén belül a Felvidéken először Dunaszerdahelyen kerül megrendezésre az esemény” – jelezte a polgármester, elmondva, hogy az anyaországon kívül mennyire fontos is a magyar identitás megtartása. „Nem szabad elfelejtenünk, hogy hova tartozunk, és azt az identitást, azt a belső erőt, amit mi a szüleinktől és nagyszüleitől kaptunk, fontos továbbadni gyermekeinknek és unokáiknak is” – összegezte az ünnepi gondolatok mondanivalóját Hájos Zoltán.

A Kárpátok visszhangja pedig nem csupán a tánc nyelvén mesélt, hanem hiteles képet festett a magyarság történelmi és kulturális örökségéről – a hegyek közt élő emberek hétköznapjairól, ünnepeiről, fájdalmairól és örömeiről.

A darab rendező-koreográfusa olyan látványos és érzelmekkel teli koreográfiákat álmodott színpadra, amelyek méltón idézik meg a Kárpátok vidékeinek – így Erdélynek, a Felvidéknek, Kárpátaljának és a Délvidéknek – a népzenei és néptánc kincseit.

A Kárpátok visszhangja a hagyomány és modern színpadi látványvilág találkozása volt: autentikus néptánc-elemek, „szépségesen gazdag” viseletek és élő népzenei kíséret gondoskodtak a teljes élményről. A színháztermet megtöltő közönség mélyen átérezhette, hogy a darab igaz tisztelgés az ősök előtt és hitvallás is a hagyomány jövője mellett – s a Kárpátok valóban visszhangoznak benne.

(dszi)