Back to top

Az év végére minden háztartás tudni fogja, mire számíthat a jövő év elejétől

Publikálva: 2022, november 8 - 06:44
Az orosz agresszió Ukrajnában, az aszály és a kevés szél a nyáron Európában, az atomerőművek leállítása vagy Németország naiv energiapolitikája, amely az orosz gázra támaszkodott, azt eredményezte, hogy Európa energiaválságba került. Ennek eredményeként a háztartások vagy a vállalatok energiaszámlái egyre csak nőnek. Míg a szlovák háztartások villany- és gázárait az év végéig árplafonnal korlátozták, addig a cseh háztartások ősz eleje óta már emelt számlákat kapnak.
Az év végére minden háztartás tudni fogja, mire számíthat a jövő év elejétől

Az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) összegyűjtötte az adatokat, és megvizsgálta, hogyan nőttek a háztartások energiaszámlái a tagországokban 2022 első felében. Az első hat hónapban a háztartások átlagos villamosenergia-ára 22 euróról 25,3 euróra nőtt 100 kilowattóránként (kWh).

Az egyes tagországok részletesebb vizsgálata azt mutatja, hogy a legnagyobb áramár-emelkedést a cseh háztartásoknak kellett elviselniük, ahol az ár 62 százalékkal is megugrott. Lettországban és Dániában csaknem 60 százalékos növekedést regisztráltak az év első felében. Szlovákiában ebben az időszakban csak nyolc százalékkal nőtt az ár.

„Csehországban nem szabályozták az energiaárakat, így a kisvállalkozások és a háztartások is, azaz mindenki egyformán érezte az áremelkedést” 

– magyarázza a Prvá energetická társaság cégvezetője, Andrej Lednár a Pravdának. A szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy az árplafon nagyon későn jött, és Csehország energiaárait a lipcsei tőzsdével kötik össze. Más szóval az energiaárak gyakorlatilag zéró szabályozása az év első felében, valamint a német tőzsdétől való erős függés miatt Csehországban lett a legdrágább az áram az Unióban.

Nekünk segített az árszabályozás

A szlovák háztartások e tekintetben a rangsor alján vannak, nálunk csupán mintegy 8 százalékos áramár-emelkedést jegyeztek fel, amit az árszabályozásnak köszönhetünk. Ennek kapcsán Andrej Lednár azt állítja, hogy míg az elmúlt években a háztartások és a kisvállalkozások ráfizettek az árszabályozásra, 2022-ben előnyösnek bizonyult számukra.

„Éppen ennek köszönhetően nem volt szükség beavatkozásra ebben a szegmensben, a megemelkedett árak pedig nem érintették a vásárlókat”

– teszi hozzá.

Voltak olyan országok is, ahol az áram ára csökkent. Ezt valószínűleg a holland háztartások érezték leginkább, ahol több mint 53 százalékkal estek az árak. Szlovéniában és Magyarországon is csökkentek az árak. Az, hogy valahol jelentősen megemelkedett az áram ára, még nem jelenti azt, hogy ott a legdrágább az áram. Bár Csehországban volt a legnagyobb az árnövekedés, a lakossági áram ára csak a hatodik helyen áll itt a tagországok közül.

Felmerül a kérdés, miért estek ilyen jelentős mértékben az árak Hollandiában. Lednár szerint ennek oka a hollandiai áram- és gázárak maximálása, ezen felül az energiaár-támogatás volt.

A szakember arra is figyelmeztet, nem szabad megfeledkezni arról, hogy az árak 700 eurós megawattóránkénti szinten voltak ott, onnan csökkentek 400 euróra megawattóránként, ami számunkra még mindig elképzelhetetlen. „Az év során Hollandia 54 százalékkal csökkentette az energiaárakat, de azért, mert rendkívül magasak voltak” – teszi hozzá.

Euróban a háztartások átlagos villamosenergia-árai 2022 első felében Hollandiában (5,9 euró/100 kWh), Magyarországon (9,5 euró) és Bulgáriában (10,9 aura) voltak a legalacsonyabbak, Dániában (45,6 euró), Belgiumban (33,8 euró), Németországban (32,8 euró) és Olaszország (31,2 euró) pedig a legmagasabbak.

A gázárak szinte mindenhol emelkedtek

Ami a gázárakat illeti, az Európai Unióban éves átlagban 100 kWh-nkénti 6,4 euróról 8,6 euróra emelkedtek az első félévben. Az árak szinte az összes uniós tagországban emelkedtek.

A legnagyobb, 154 százalékos ugrást Észtországban regisztrálták. Szlovákiában 19 százalékkal nőttek a gázárak ebben az időszakban.

Csupán egyetlen tagállamban, mégpedig Magyarországon csökkent enyhén a lakossági gáz ára, mégpedig fél százalékkal. Az idei év első felében Magyarországon volt a legalacsonyabb a gáz ára: közel három eurót ért el 100 kWh-nként. A legmagasabb árak Svédországban voltak, 100 kWh-nként akár 22 euró felett is.

Szlovákiát az árszabályozásnak köszönhetően nem érte ársokk. Ha nem lennének szabályozott áram- és gázáraink, sokkal magasabbak lennének az energiaárak.

Az energiapiacon jelenleg más a helyzet, mint az első félévben. „Az áram ára jelentősen csökken, ami elsősorban a fogyasztók javát szolgálja” – mondta Jiří Tyleček, az XTB DM elemzője a cseh Lidové novinynak. Az elkövetkező időszakban az időjárása is szerepet játszhat. „Az átlagon felüli meleg tél azt jelentheti, hogy az áramárak tovább stagnálhatnak, akár csökkenhetnek is” – teszi hozzá.

A háztartásoknak nyújtandó segítségre várni kell

Milan Krajniak munkaügyi miniszter kijelentette, hogy a kormány december elején bevezeti a háztartások energetikai támogatását. „Teljesen feltérképeztük Szlovákiát, a fűtési és hőmérsékleti viszonyokat illetően is, hogy tudjuk, hogyan érinti majd az egyes háztartásokat a tél és az esetleges energiaválság” – tette hozzá.

Elmondása szerint az év végére minden háztartás tudni fogja, mire számíthat a jövő év elejétől. „Addig az energiaárak továbbra is maximálva lesznek” – szögezte le.

A kis- és középvállalkozások támogatását a kormány már bejelentette. A cégek számára január 1-től jövő év március 31-ig maximalizálják a villamos energia és a gáz árát, ami a villamos energia esetében 199 euró/MWh, a gáz esetében pedig 99 euró/MWh lesz. E szint felett a kiadások 80 százalékát állja az állam. A cégeknek nyújtott támogatásokról még a parlamentnek is döntenie kell. Igor Matovič pénzügyminiszter szerint a cégek támogatásának feltétele a jövő évi állami költségvetés jóváhagyása. A kormány az energiaigényes vállalkozásokat is támogatni kívánja, amit individuálisan akar megoldani.

Forrás: pravda.sk / ma7

Ezt már olvasta?

Cookies