Felhívják a figyelmet, hogy a művelődésre való jog biztosítása az állam feladata, mely ezt a feladatot nem ruházhatja át a szülőkre és az önkormányzatokra, s nem bizonytalaníthatja el a tanulóifjúságot a távoktatásra vonatkozó elképzelésekkel. Véleményük szerint prioritásokat kell megszabni a finanszírozás terén, s ezek egyikének az iskolák finanszírozásának kell lennie, nem feledkezve meg az iskolán kívüli szakköri és sporttevékenységekről sem, melyek szolgáltatóinak, működtetőinek is segítségre lehet szükségük energiaszámláik rendezésében.
Emlékeztettek, hogy a kormánykoalíció nemrégiben hagyta jóvá gyorsított eljárásban az erre a területre vonatkozó törvényi szabályozást. A „szakkörpénz”-t hatékony eszköznek tartanák az iskolán kívüli tevékenységek támogatására, amennyiben az szükséges lesz, áll közös sajtótájékoztatójukban.
Ezzel kapcsolatban rávilágítottak, hogy az oktatási tárca többször kérte a pénzügyminisztériumot, támogassa az oktatási intézményeket növekvő energiaszámláik kifizetésében,
ahogy a Szlovákiai Városok Szövetsége is kompenzációt kért az energiaszámlákra az általános iskolák részére. A pénzügyminisztérium viszont azzal hárította el a kérést, hogy komplex intézkedéscsomagot készít elő. „Ennek az intézkedéscsomagnak garanciát kell jelentenie arra, hogy az iskolákat nem zárják be és nem állnak át távoktatásra. A teljes értékű jelenléti oktatásra való jog korlátozása még csak mérlegelés tárgya sem lehet a közkiadások csökkentésére irányuló igyekezetnél. Az állam csődje, hogy immár a negyedik tanévben tartja bizonytalanságban a tanulókat és a szülőket, mert nem képes ellátni az egyik alapfeladatát, a teljes értékű jelenléti oktatás biztosítását, mondta Andrea Settey Hajdúchová (Dajme deťom hlas). Hozzátette, hogy mindeddig nem ismeretes az iskolák járvány miatti bezárásának összes következménye.
Matej Stuška (Rodičia.sk) kijelentette, az iskolák bezárására nem kerülhet sor.
„Az iskolák bezárása és a távoktatásra való átállás nemcsak az oktatás minőségének rovására történik, hanem károsítja a tanulók szellemi és testi egészségét is, további behozhatatlan lemaradást jelent a hátrányos szociális helyzetben lévőknek és felborítja a családok megszokott működési rendjét is, mivel akadályozza a szülőket munkaköri feladatainak ellátásában“ – emlékeztetett Stuška.
Felhívták továbbá a figyelmet arra is, hogy az iskolák és a sportlétesítmények bezárása, az elszigeteltség milyen káros hatással volt ifjúság lelki és testi egészségére.
Ez utóbbit alátámasztják az egészségbiztosítók statisztikai adatai is, melyek jelezték, hogy egyre több a túlsúllyal, látásproblémákkal, a normális értéknél magasabb koleszterinszinttel és vérnyomással küzdő, valamint a helytelen testtartású gyermek.
Ami a lelki egészségre gyakorolt hatást illeti, az Egészségügyi Információk Nemzeti Központjának adatai szerint minden korcsoportban megnőtt az öngyilkosságot elkövetők száma, de leginkább a 15–19 éveseknél, mi több, a 14 évesnél fiatalabbaknál kétszeresére emelkedett.
„Az energiaválság közvetlenül befolyásolhatja a tanulók családi életét, ezért elengedhetetlenül fontos az a biztonságérzet, amit az iskolai környezet és a rendes körülmények között történő művelődés lehetősége biztosít számukra“ – fejtette ki Marek Madro (IPčko).
A járvány alatt végzett kutatások szerinte világosan megmutatják, hogy az az összes korcsoport közül a fiatalok lelki egészségére volt a legrosszabb hatással, melynek másodlagos következményeivel a mai napig küzdenek.
„A társadalom kötelessége segíteni a tanulóknak megbirkózni a járvány, a háború és az instabilitás következményeivel, megvédeni őket, biztosítani számukra a működőképes támogatási rendszert és semmi esetre sem szabad kitenni őket további veszélyeknek és bizonytalanságnak, melyek befolyásolják az iskolaévet, valamint a további fejlődésüket és a jövőjüket“ – tette hozzá Madro.
(NZS/Felvidék.ma/Webnoviny)
