– Már 17 éve két pilléren, a dunaszerdahelyi és a pozsonyi irodáján alapszik az iroda, az ittenit Almási László és jómagam, míg a pozsonyit Németh László alapító társunk vezeti. A többi munkatársunk alkalmazott. Az idő azt igazolta, hogy stratégiailag jó döntés volt a két iroda létrehozása, ugyanis a pozsonyi Pozsony és Szlovákia többi régiójára koncentrál, míg a dunaszerdahelyi Dél-Szlovákia, Magyarország vagy például Ausztria felé figyel. De az évtizedek során dolgoztunk már olasz, illetve német cégekkel is közös projektekben. Profilunk vegyes, hiszen a családi házaktól kezdve lakóépületeken, ipari épületeken át, gyártócsarnokokon keresztül most legutóbb stadionig, mindent terveztünk már.
– Említene néhány ismertebb, Önök által tervezett épületet?
– Például a nagymegyeri Corvinus fürdő, amelyet 1998-tól fejlesztünk folyamatosan, lényegében az egész arculat a mi munkánk. Itt, nevéből fakadóan magyar történelmi motívumokat próbáltunk beemelni a tervezésbe. Vagy Somorján az új, több ezer embernek munkahelyet biztosító ipari park is a mi nevünkhöz fűződik, de akár az új dunaszerdahelyi autóbusz állomás épületét is említhetem, vagy a Perfects épületének új arculatát is mi terveztük. Pozsonyban az Arcadia Szállót is mi álmodtuk újjá – ez egy középkori, többszintes leroskadt épület volt –, s amelyért pozsonyi irodánk az Év épülete díjra lett jelölve. Területre, négyzetméterben a legnagyobb tervezett épületkomplexumunk a Deichmann cég dunaszerdahelyi, közép- és kelet-európai logisztikai központja volt a maga 31 000 m2-es területével. A stadionnal egyszerre terveztük a DAC-akadémiát is, amely az arénával egyszerre épül – ez az új edzőközpont 11 pályájával több száz DAC-sportolónak nyújt majd felkészülési hátteret.
– Mit kell tudni a tervezésről?
– Ez egy folyamat, hiszen minden épület szinte egy újjászülető gyermek. Persze, minden épületnek – legyen ipari, lakó- vagy középület – az „akadémikus metódusa” ugyanaz: analízis, a helyszínfelvétele, az urbanisztikai összefüggések figyelembevétele, s hogy jól élhetőek, jól használhatóak lehessenek a terek, helyiségek, s hogy az építkezés során használt formák ne legyenek idegenek, s „mutassanak vissza oda”, ahol keletkeztek. Nagyon fontos még, hogy ne egy ultraidegen épületet próbáljunk beültetni az élő térbe.
– Melyik nehezebb, egy teljesen új épületet megalkotni, vagy átalakítani egy régit?
– Egyik sem könnyű… Persze a régit mindig nehezebb, hiszen sokkal több „lánc fogja le az ember kezét”. Például egy műemléknél komolyan odafigyel a műemlékvédelem, és a tervező nem csinálhat kedve szerinti dolgokat. Vagy egy öregebb épület statikai része is megfogja az ember kezét. Ezzel szemben egy „zöldmezős építkezésnél”csak az ember fantáziája, és a beruházó lehetőségei szabnak határt…
– Önök tervezték Dunaszerdahelyen a DAC-nak az új MOL Arénáját.
– Mi magunk is drukkerek vagyunk, így nagy volt a felelősség „megfelelni” egy stadionnyi embernek. Elérni, hogy az oda látogatók jól érezzék magukat, s kellemesen tudják eltölteni az idejüket. És persze, nem „csak” épületként kell szépnek lennie az arénának, hanem minden egyes része, tere kihasználható, bejárható, betölthető legyen, meccsen kívül is. Persze, a fő funkcióját akkor érheti el – és valljuk be, erre Dunaszerdahelyen, a DAC szurkolóinak köszönhetően megvan minden esélye –, amikor tele van, vagy tele lesz szurkolókkal, látogatókkal. Ez leheli majd az épületbe a lelket… Mert ha egy épület, beépített tér üres, valójában nem ér semmit. Sok stadionnál azt láttuk, hogy hiába szépek, modernek, de ha nincs bennük jó foci és ilyen hihetetlen szurkolótábor, akkor mit sem érnek.
– A MOL Aréna nem hinném, hogy ilyen lesz…
– Nagyon alaposak voltak az előkészületek, több hónapig zajlott a tervezés, s az aréna még mindig „forr”, még mindig jönnek újabb ötletek, amelyeket beemelünk a megvalósításba. Egy példát említek. A Sport utca felől, a majdani D-tribün alá most kisebb üzleteket is beterveztünk, épp azért, hogy még inkább növeljük az aréna kihasználhatóságát, attraktivitását. Ráadásul, míg a régi stadion mintegy elválasztotta Dunaszerdahely egyes városrészeit, a mostani stadionelfordítással ezt megszüntetjük, s a külső kerengővel összekötjük a városrészeket, a Sport utca és a park közötti részen keresztül. Az arénánál nem csak egyszerű stadionról beszélünk, hiszen mikor 2018-ra elkészül, lesz itt bisztró, fanshop, kávézó, konferenciaterem, üzletek és számos más helyiség. Bejárhatnak majd hétközben a látogatók, a turisták. Ezt akartuk: életet lehelni bele, hogy ne üres legyen, hanem élettel teli. Itt ugyanis minden az életre van felkészítve.
Ezt már olvasta?
Kedden vár az év utolsó dunaszerdahelyi VándorLáss-estje
Különleges vendég, érdekes téma várja az érdeklődőket az...
