Aleš, hogyan élted meg a Slovan elleni rangadót?
„Nagyon élveztem, hiszen már rendkívül hosszú ideje, csaknem nyolc hónapja nem voltam a kezdőcsapat tagja tétmérkőzésen. Egy csodálatos este volt a vasárnapi és főleg amiatt vagyok boldog, hogy győztünk és hogy csapatként nyújtottunk jó teljesítményt.”
Vasárnap megszerezted az első gólodat a DAC színeiben. Hogyan láttad a találatod?
„Picit szerencsém volt, hogy a lövésem a kapufáról a hálóba pattant. Nando Gouré a vendégek kapusával csatázott, bíztam benne, hogy a játékvezető nem fúj szabálytalanságot, mert tudtam, hogy ő ér oda előbb. Csak arra vártam, hova pattan a labda. Azt is érzékeltem, hogy a Slovan védője becsúszik, ezért arra összpontosítottam, hogy ne blokkolja a lövésem. Szerencsés találatot szereztem, de nagyon boldog vagyok.”
Jobb lábbal voltál eredményes, ami nem igazán tipikus számodra. Tudod, mennyi gólt lőttél eddig a gyengébb lábaddal?
„Pontosan nem, de három és öt között. Ezek főleg közelről szerzett gólok voltak, korábban mindössze egyet szereztem a tizenhatos határáról.”
A te nevedhez fűződik a győztes gól, de a harmadik is rendkívül fontos volt, amelynél Goure tökéletes passzt kapott tőled.
„Azt a támadást a kapustól indulva nagyszerűen vittük végig, Popović Pintot játszotta meg, aki remekül vette át a labdát, majd középre passzolt nekem. Láttam, hogy Goure éppen megkerüli az ellenfél középső védőjét, vakon adtam neki a labdát, bár rám is kiáltott. Nem tudtam kapásból, jobbal passzolni, ezért lekezeltem a labdát és ballal indítottam. Fernand remekül lőtte a hosszú sarokra a labdát, ahol Gavrić érkezett. Nagyon fontos volt számunkra a harmadik gól, megnyugtatott minket.”
Magad is kiemelted, hogy nagyon hosszú idő után kaptál ismét szerepet a kezdőcsapat tagjaként. Milyen állapotban vagy?
„Remélem, jóban, az állapotom folyamatosan javul. Bízom benne, hogy végre minden rendben lesz. Nehéz időszakot éltem meg, akárhányszor vissza akartam térni az edzésfolyamatba, a térdem folyamatosan rakoncátlankodott. Viszont jó úton haladok.”
A Dunaszerdahelyre való júniusi érkezésed óta sérülések hátráltattak. Mi minden történt az elmúlt három hónap során?
„Alaposabban összeszoktam a csapattal és a környezetet is megszoktam. A fizikai állapotom javult, játékra kész vagyok, ami a legfontosabb számomra. Jobb lett a csapattal való együttműködés is, mivel a nyári felkészülés során nem sokat futballozhattam együtt az új csapattársaimmal. Viszont közösen edzünk, így talán már megszoktak, bár a nyár folyamán sok új játékos érkezett. Remélem, hogy a Slovan elleni összecsapás pont abban segített, hogy minden a helyére kerüljön.”
Már a családod is itt van veled. Árulj el valamit a szeretteidről!
„Két gyönyörű gyerekem van, a fiam kétéves, a lányom ötéves lesz, így sok bolondozásban van részünk… (nevet). Vasárnap éreztem, hogy már a kisebbik is átéli a meccset. Jó volt látni, hogyan örülnek a győzelemnek.”
Szombaton jön az újabb bajnoki mérkőzés, ezúttal Szakolcán lépünk pályára. Hogyan zajlik a felkészülés?
„Tegnap még a Slovan elleni rangadó videóját néztük, a mai naptól pedig már a soron következő ellenfélre összpontosítunk. Jól kell kezdenünk a találkozót, a legjobb lenne úgy lerohanni őket, mint ahogy azt a Slovan ellen tettük. Komoly erőbedobással kell futballoznunk, nem szabad területeket hagynunk nekik, hogy bármilyen lehetőséget is kialakíthassanak. Az lesz a fontos, hogy a földön maradjunk, nem szabad elszállnunk. Folytatnunk kell azt, ami a Slovan ellen sikerre vezetett minket.”
Már tudod, milyen érzés gólt szerezni a DAC színeiben. A hétvégén Szakolcán jön a következő?
„Természetesen mindent meg fogok tenni ennek érdekében. Minden játékos szeretné a lehető legtöbb gólt lőni és gólpasszt adni. Ez az én személyes célom is, bár konkrét számokat nem állítottam magam elé. Főleg futballozni szeretnék és ha jönnek a gólok, gólpasszok, boldog leszek. A csapat sikere a legfontosabb.”
dac1904.sk / Nagy Krisztián
