A kommunizmus lengyel, magyar és kelet-német bukása megindította a tüntetéseket a csehszlovák rendszer ellen is Prágában és Brnóban (1989 augusztusától októberéig). Kezdetben ezeket elfojtották, de az állambiztonsági erők egyre kevésbé tudtak fellépni a növekvő számú tüntető ellen.
A tüntetők békések voltak virágot nyújtottak a velük szemben álló, felfegyverzett rendőröknek. 1989. november 18-án megalakították a Civil Fórumot. Ebbe bekerültek a Charta ’77 mozgalom emberjogi vezetői is.
A Fórum célja az volt, hogy összefogja és megszervezze a különböző ellenzéki csoportokat, és hogy a kormánnyal tárgyalásokba kezdjen.
November 27-re általános sztrájkot hirdettek, amely megmutatta, hogy a régi kormányzat mindenféle társadalmi támogató bázis nélkül maradt, és néhány nap múlva össze is omlott.
November 29-én véget ért a kommunista párt politikai egyeduralma.
December 10-én megalakult az új kormány, tagja nagyrészt nem kommunisták voltak.
Ezután az elmúlt két évtized legkitartóbb és legelismertebb kommunizmus-kritikusai is hivatalhoz jutottak: december 28-án Alexander Dubček lett a parlament elnöke, Václav Havel pedig köztársasági elnök lett. 1990. június 8–9-én megtartották a választásokat is, melyek megerősítették a bársonyos forradalom vezetőit.
(wikipedia)
Ezt már olvasta?
Már januárban érkezik a magasabb nyugdíj
Már januárban a megemelkedett nyugdíjat fogja folyósítani...