2006 óta nem látott szinten a felvidéki magyar iskolakezdők száma

A felvidéki magyar iskolakezdők számának szinten tartása, sőt növekedése az elmúlt másfél-két évtized során a tavaly nyilvánosságra hozott, a magyar nemzetiségű és anyanyelvű lakosság csökkenését kimutató népszámlálási adatok fényében különösen jelentős teljesítmény, amelyhez számottevően hozzájárult a magyar iskolaválasztás vonzerejének növekedése. A jelenlegi tanévben tapasztalt növekedés vélhetően már a magyar kormány által biztosított oktatási nevelési támogatás jelentős megemelésének hatását is tükrözi.

A 2023-as szlovákiai beiskolázási adatok rövid értékelése

2023-ban Szlovákiában – a speciális alapiskolákat nem számolva – 2006 óta a legtöbb, összesen 3852 kisdiák kezdte meg alapiskolás tanulmányait magyar nyelven. Az 2023/2024-es tanévben regisztrált növekedés annak fényében különösen figyelemre méltó, hogy már az eggyel korábbi tanévben is az elmúlt két évtizedhez képest kiemelkedően magas, 3819 fő volt a felvidéki magyar iskolakezdők száma. A növekedés mértéke 2022-höz képest 33, 2021-hez képest 185 fő volt.

A 16 magyarlakta járás közül az előző évi, magas bázisértékhez képest a Dunaszerdahelyi, a Galántai, a Nagymihályi, a Nyitrai, a Rimaszombati és a Vágsellyei járásokban, valamint Pozsonyban nőtt tovább az iskolakezdők száma. Figyelemre méltó továbbá, hogy a szórványterületek közül a Nagykürtösi járásban és Kassán sikerült szinten tartani az iskolakezdők számát. A növekedés arányaiban a Rimaszombati és a Vágsellyei járásban, valamint Pozsonyban volt legszámottevőbb (14, 13, ill. 9 százalék).

A hivatalos statisztikában rögzített létszám mellett a Rákóczi Szövetség Magyar Iskolaválasztási Programjának felületére feltöltött iskolakezdő adatok száma is növekedett.

A felületre – a speciális alapiskolákat nem számolva – összesen 3472 iskolakezdő adatai érkeztek be (az ösztöndíjat 3312 tanuló vette át). Ebből az következik, hogy az ösztöndíjra összesen 380 gyermek (az összes iskolakezdő 10%-a) nem volt jogosult, azaz vélelmezhetően évet ismételt. Ez az arány valamennyivel alacsonyabb az előző évben tapasztaltnál.

A 2023/2024-as tanévben Felvidéken 207 teljesen magyar nyelvű alapiskola és 24 vegyes tannyelvű intézmény működött. Az összesen 231 magyar iskola és tagozat közül jelenleg 88 intézmény számít veszélyeztetettnek, azaz alsó tagozatos iskolák esetében a diákszám nem haladja meg a 25 főt, teljes szervezettségű iskoláknál a 100 főt. A 2023/2024-es tanévvel három alapiskola (a csilizpatasi, a vágai és a zonctoronyi) zárta be kapuit, ami az előző tanévben megszűnt öt intézményhez képest kedvezőbb adat. Az iskolabezárás a jelenlegi tanévben teljes szervezettségű intézményt nem érintett.

A 2023/2024-es beiratkozási adatok kedvező alakulása egy hosszú távú folyamat újabb állomása. A jelenlegi tanévben a magyar és a szlovák iskolakezdők száma országos szinten egyaránt kb. 1 százalékkal haladta meg a 2022-es értéket, ami kedvező demográfiai folyamatokra utalhat. A magyar iskolakezdők számának további növekedéséhez vélhetően számottevően hozzájárult a magyar kormány által a Szülőföldön magyarul program keretében nyújtott oktatási-nevelési támogatás igen jelentős, mintegy négy és félszeres emelésének bejelentése a beiratkozási időszak elején.

A Magyar Iskolaválasztási Program 2004-es elindítása óta eltelt két évtized távlatából megállapíthatjuk, hogy Felvidéken Pozsonyban és Kassán érte el a legkiemelkedőbb növekedést a magyar iskolakezdők száma az elmúlt húsz évben. Fontos eredmény, hogy az elmúlt évek kedvező tendenciája a 2023/2024-es tanévben sem tört meg: a két pozsonyi magyar nyelvű alapiskolában az előző évi 43 helyett 47, míg Kassán 2021-hez és 2022-hez hasonlóan 32 magyar elsős kezdte meg tanulmányait magyar nyelven, ami kiugróan magas érték mindkét nagyváros esetében.

Mindez arra enged következtetni, hogy a jó minőségű magyar nyelvű oktatás vonzereje a vegyes családok körében is tartósan magas.

A 2023/2024-es tanévben tovább bővült a Rákóczi Szövetség felvidéki iskolabusz-hálózata, amelynek immár 19 intézmény képezi részét. A programhoz tavaly csatlakozó négy alapiskola közül Diószegen és Szádudvarnokon is növekedett az iskolakezdők száma 2022-ről 2023-ra. A program 2022-es indítása óta eltelt két év tapasztalatait összegezve megállapítható, hogy a nyelvhatáron fekvő, illetve kiemelkedő tehetséggondozó tevékenységet végző magyar iskolák rendelkezésére bocsátott iskolabuszok hatékonyan stabilizálják az érintett intézmények diákszámát, ezáltal hozzájárulva a magyar oktatás hosszú távú fennmaradásához. A kirajzolódó tendenciákat vizsgálva megállapítható, hogy a kiemelkedő színvonalú, tehetséggondozó tevékenységet is folytató iskolák helyzetének stratégiai megerősítésével a magyar oktatásban részt vevő diákok száma olyan városokban is stabilizálható, sőt növelhető, ahol a magyar lakosság aránya csökkenést mutat.

A felvidéki magyar iskolaválasztók számának, illetve arányának stabilizációja, sőt növekedése az elmúlt másfél évtized során a tavaly nyilvánosságra hozott népszámlálási adatok fényében különösen jelentős teljesítmény. 2011-ről 2021-re a magyarok, illetve a magyar identitást első helyen megjelölők száma 7,9 százalékkal, a magyar anyanyelvűeké ennél nagyobb mértékben, 8,5 százalékkal csökkent.

A felvidéki magyar népesség kedvezőtlen korfája és demográfiai mutatói miatt ugyanakkor a születésszám, illetve a családalapítás előtt álló fiatalok száma ennél nagyobb arányban esett vissza, azonban e kedvezőtlen hatásokat részben ellensúlyozni tudta, hogy a korábbinál jóval kevesebb magyar család választott gyermekei számára szlovák iskolát.

A fenti adatok jól szemléltetik, hogy Felvidéken a magyar iskolaválasztás jelentős nemzetpolitikai eredményeket hozott az elmúlt másfél-két évtizedben. Úgy véljük, hogy a határon túli magyarság megmaradásának legfontosabb feltétele, hogy a magyar szülők magyar iskolába írassák gyermekeiket. A magyar iskolaválasztás pozitív eredményeihez valamennyi e területen alkalmazott nemzetpolitikai eszköz hozzájárult, ideértve a magyar állam oktatási-nevelési támogatását, de a Rákóczi Szövetség Magyar Iskolaválasztási Programját, valamint a szervezet iskolabusz-hálózatát is. Figyelemmel arra, hogy a magyar iskolakezdők számát a Felvidéken a kedvezőtlen demográfiai adatok fényében is évek óta sikerül növelni, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a magyar iskolaválasztás ösztönzése a magyar nemzetpolitika egyik legsikeresebb eleme, így annak jövőbeni fenntartása kiemelt nemzetstratégiai érdek. Indokolt tehát a magyar iskolaválasztás valamennyi eszközének fenntartása, illetve a sikeres eszközök, így különösen a magyar iskolaválasztásra kiemelkedően pozitív hatást gyakorló iskolabusz-hálózat más határon túli magyar régiókra történő kiterjesztése is.

Az elemzést készítette:
Tárnok Balázs, a Rákóczi Szövetség alelnöke, intézetvezető, NKE Európa Stratégia Kutatóintézet.
Sullivan Ferenc, a Rákóczi Szövetség munkatársa, a Mathias Corvinus Collegium kutatója.

(A Rákóczi Szövetség közleménye)