Révészi révület

A Kóbor angyal 1994-ben állt először szólóprodukcióval Dunaszerdahelyen színpadra. Ezt követte a 2009-es Parázs turnéja, majd 2013-ban Zajzon Gábor gitár- és lantművész partnereként lépett fel a helyi közönség előtt. 2015-ben fiatal zenészbarátaival, Nagy Gergővel és Horváth Ákossal szövetkezve Rock and Roll közlegények címmel indult turnéra, melynek két felvidéki állomása közül az egyik városunkban volt.

Míg az énekes 1966-ban attól „kapott áramütésszerű sokkot”, ha megszólalt a rock and roll, a dunaszerdahelyi nézőtér soraiban már az első hangok felcsendülésétől kezdve, a dalok és gitárjátékok ideje alatt állandó volt a szikrakisülés. A Mozdulatlan utazás – önmagunk beutazása: a mindenség beutazása - indította el a közönséget a Teljesség felé, hogy a Nap felé repülve érezhessük az énekes miként „szórná sugarait szét…” A nyitódal és a Ha én a nap lennék románcából született művészi produkció hatására a teremben áradt a „melegség és a fény, a tiszta fény”.

Az előadás során Révész Sándor pályafutásának legrégebbi korszakából, a Generál idejéből hangzottak fel dalok. Ezúttal is, mint minden dunaszerdahelyi koncertjén eddig, felcsendült a Ha ismerném c. gyöngyszem, újra és újra meglebegtetve a megfejthetetlen titkot „Ha tudhatnám, hogy miért válik majd fénnyé az árnyék…”

A Piramis időszakot visszaidéző dalok közül a tavalyi turné címadó dala, a Gyere közelebb volt az első. Az akusztikus műsor igényesen követte az egykori rockzenekar üzenetét: „Oldódj fel a zenében,/A tiszta hangok tüzében,/Felejtsd el a gondodat,/De ne felejtsd el önmagad”

Révész Sándor régi-új társai Nagy Gergő (gitár, mandolin, ukulele, vokál) és Horváth Ákos (gitár, basszusgitár, ének, vokál) „briliáns tehetségű” zenészek, ahogy azt az egyébként Magyar Érdemrend tisztikeresztjével is rendelkező előadóművész konferálta. Méltó partnerei a rockikonnak –az „akusztikus hangkép–álom” megvalósításában tevékeny szerepet vállalnak, kreativitásukkal, kifinomult ízlésükkel hozzájárulnak a zenei intimitás megteremtéséhez.

Az 1985-ös szólólemez sem maradhatott ki a műsorból, melynek egyik remekműve, a Vigyázz a madárra – a természet közelségét annyira szerető művészember lenyűgöző lírai hitvallása: „Ember a világból csak a sajátod érdekel/A szükség határát ritkán hagytad el/ Azontúl szintén van világ..”
A koncerten elhangzott 15 dalból hármat először hallhatott a dunaszerdahelyi közönség, köztük a nőnapi ihletésű, Márai gondolatait intenzíven sejttető Köszönet a nőknek címűt. A hölgyeknek kézcsók járt.„Köszönet a nőknek csak úgy általában mindenért. A szerelemért, a sok csókért, az életért”.

Nemcsak a nőknek, de a dunaszerdahelyi közönségnek is szólt a köszönet, a hűségükért.  A 2013-as koncerten torokfájással küszködő művész nem tudta maradéktalanul teljesíteni zenei küldetését – ez az előadás a három évvel ezelőtti jóváírása is volt egyben, az első akkordoktól az utolsóig érezhető volt Sándor különleges odaadása. Hálája kifejezéseképpen a Művész Mick Jagger „mintájára” körbepiruettezte a dunaszerdahelyi VMK színpadát, mint azt annak idején Amszterdamban a Rolling Stones énekese tette, amikor torokfájása miatt elmaradt koncertjét pótolta.

A lélekbizsergető, katartikus produkciót állva tapsolva köszönte meg a dunaszerdahelyi publikum.  Az Őszintén akarok élni örökérvényű, az adott pillanatban mindig aktuálissá formált mondanivalójával, gondolataival zárult a koncert. "Őszintén akarok élni./Minden utam végigjárni,/Hinni abban, amire vágyom,/S ha hiszek benne küzdeni érte bármilyen áron”.

Révész Sándor hangja száz percre kiegyenesítette a világ meggörbült gyémánttengelyét, hogy „fenn a fellegekben súlytalanul járhassunk”, miközben a dalai „meghódították a kék eget”, lelki muníciónk pedig egy nagy dózis lélekmámorral gazdagodott.
Köszönjük, Sándor!

-kl-