Járulékcsökkentés jöhet?

Jozef Mihál független ellenzéki honatya kifejtette, hogy a minimálbér emeléséből elsősorban az állam profitál, mivel nőnek az adó-és járulékbefizetések, így az államkasszába kerül a minimálbér megemelt összegének 57 százaléka. „Ez egy álságos intézkedés, melynek segítségével a pénzügyminisztérium kasszája gyarapodik"- magyarázta.

Mihál szerint a miniszter mindig szívesen hoz nyilvánosságra jövőt érintő ígéreteket. „Tény, hogy az adófizető polgárok adómentes tétele ma 317 euró, kevesebb, mint a 435 eurós minimálbér, s ez különbség a jövő évben még sokkal markánsabb lesz. Az adómentes tételnek emelkednie kell, ellenkező esetben becsapjuk a polgárokat, s ezzel nem kell 2019-ig várni. Erről a kérdésről akár egy kormányülésen is születhet döntés" – emlékeztetett Mihál.

„A jövő év folyamán előkészítjük az úgynevezett éves járulékelszámolást. Amint ezzel megleszünk, nagyon mélyrehatóan foglalkozunk majd a járulékokkal, adott esetben azok csökkentésének lehetőségével. Az új elszámolás bevezetésével ugyanis objektívebb információk állnak majd a kormány rendelkezésére " – közölte Richter.

A tárca vezetője nem ért egyet a munkáltatók azon követelésével, miszerint elvárják, hogy ha emelik az alkalmazottaik bérét, akkor azt az állam állja. „Csakhogy ez nem így van, a munkát a munkáltatónak végzik el, akinek erre megfelelő módon, azaz alkalmazottai bérének emelésével is reagálnia kell" – vélekedett Richter.

A televíziós vitába a kormány szociális partnereit is meghívták. A Munkáltatók Országos Szövetségének (RÚZ) alelnöke, Ľuboš Sirota megállapította, hogy a kormánytagok egymást túllicitálva versenyeznek, ki tudja jobban meglovagolni a szociális témákat. „Ezek a viták teljesen politikai indíttatásúak, nincs gazdasági létjogosultságuk és egyben óriási kockázatot is rejtenek" – mondta Sirota.

Nemtetszésének adott hangot a szakszervezetek 492 eurós minimálbér-követelésével és Robert Fico május 1-jén bejelentett 500 eurós víziójával kapcsolatban is. Sirota a szakszervezeteknek üzenve leszögezte: „Ez nem béremelés, hanem benyálazott ujjal annak vizsgálata, hogy honnan fúj a szél". Szerinte ezért nincs értelme annak, hogy tovább egyeztessenek a szakszervezetekkel a minimálbér nagyságáról, szerinte a realitások talaján maradva tudni kell, hogy ki és mit engedhet meg magának.

A Szakszervezeti Konföderációk Szövetségének (KOZ) alelnöke, Monika Uhlerová szerint az alacsony bérek oka az aránytalan nyereségben és bérelosztásban kereshető. Szerinte a kelleténél jóval nagyobb arányban kap hangsúlyt a nyereség, ezért az igazságosabb elosztás jelentené a megoldást. „Egyetértek az alacsonyabbak adóterhekkel, azonban ezt úgy kell végrehajtani, hogy az alkalmazottak nettó bére növekedjen. A megoldást az alkalmazott adómentes tételének emelése jelentheti" – vélekedett Uhlerová.

A Munkáltatók Országos Szövetségének alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy hiányoznak a munkaerő mozgékonyságát támogató hatékony intézkedések. „Az utóbbi tíz évben nem alakultak ki olyan hatékony eszközök, melyekkel a konjunktúra idején a munkanélkülieket a munka piacán elhelyezhették volna" – szögezte le Sirota. Szerinte ezért is tapasztalható ekkora nyomás a külföldi munkaerő alkalmazásának engedélyezésre.

Ján Richter a munkaerő mobilitását magasabb utazási költségtérítéssel, bőkezűbb szállásdíj-támogatással, valamint az átköltözés támogatásának 4 ezer euróra emelésével ösztönözné. A miniszter szerint a kormány támogatni fogja a bérlakások építését is. „A költségvetés a garancia erre, megfelelő összeggel töltjük fel az Állami Lakásfejlesztési Alapot (Štátny fond rozvoja bývania)" – nyilatkozta. Bérlakásokat ott kell majd építeni, ahol kevés a képzett munkaerő és elegendő szabad munkahelyet kínálnak az embereknek, vélekedett a tárca első embere.

Forrás: gazdasag.sk