Back to top

Wittner Mária életén keresztül idézték fel 1956-ot

Publikálva: 2026, november 19 - 07:00
Húsz évvel azután, hogy Wittner Mária beszédet mondott a diktatúrák áldozatainak dunaszerdahelyi emlékművénél, ismét az egykori szabadságharcos életútja került a középpontba. Tarics Péter november 18-án a Stephaneumban mutatta be 1956 tanúságtétele Wittner Mária életének tükrében című könyvét. A Pázmaneum Polgári Társulás estjén a szerző személyes emlékeiből és levéltári kutatásaiból is megosztott részleteket.
Wittner Mária életén keresztül idézték fel 1956-ot

A rendezvényen Karaffa Attila alpolgármester, a Pázmaneum Polgári Társulás elnöke köszöntötte Tarics Péter írót, közírót, szerkesztőt, valamint a pozsonyi magyar nagykövetség képviseletében jelen lévő Nagy Mártont. Felidézte, hogy Wittner Mária 2006-ban, a forradalom ötvenedik évfordulóján maga is beszédet mondott a városháza mellett felállított emlékmű avatásán.

Tizenhat interjúból született az életműinterjú

Tarics Péter, aki elmondása szerint 1994 óta kutatja 1956 történetét, az esten olyan részleteket emelt ki a kötetből, amelyek kevésbé ismertek a nyilvánosság előtt. A Romanika Kiadónál megjelent kötet Tarics huszonegyedik könyve. A szerző tizenhat interjút készített Wittner Máriával, és több alkalommal közösen tartottak előadást 1956-ról a Kárpát-medencében. Az interjúkból és a személyes beszélgetésekből szerkesztett életműinterjúban Wittner saját szavaival idézi fel a forradalom napjait, a perét, börtönéveit, valamint társai és a megtorlás áldozatainak sorsát. A kötet másik része a forradalom előzményeit, eseményeit és a megtorlást elemzi. Arra is kitér, hogyan fogadta az események hírét a határon túli és a szórványban élő magyarság.

Kétszáztizenhét nap a siralomházban

A bemutatón Tarics külön is beszélt arról a 217 napról, amelyet Wittner Mária a siralomházban töltött. A szabadságharcost 1958. július 23-án első fokon halálra ítélték. A másodfokú bíróság 1959. február 24-én életfogytig tartó szabadságvesztésre változtatta az ítéletet. Wittner Mária végül csak 1970-ben szabadult.

A megtorlásról szólva Tarics kitért Mansfeld Péter ügyére is. Az 1959-ben kivégzett fiatalt tizenegy nappal a tizennyolcadik születésnapja után akasztották fel. A szerző ennek kapcsán felidézte, hogy az 1957-ben megerősített szabályozás bizonyos esetekben már az elkövetéskor tizenhatodik életévüket betöltött fiatalok halálra ítélését is lehetővé tette.

A kötetben Tarics Budapest Főváros Levéltárában végzett kutatásaira támaszkodva a Wittner Mária és társai elleni per 2866 oldalas iratanyagából korábban nem közölt dokumentumokat és fényképeket is bemutat. A per politikai és jogi hátterét Földváryné Kiss Rékával, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökével elemzi. A könyvben helyet kaptak Wittner Mária versei és az Országházban 2001. február 25-én elmondott beszéde is. A kötetet az életút állomásait bemutató, 96 oldalas színes fénykép- és dokumentumalbum zárja.

(dszi)

Ezt már olvasta?

Cookies