Önvédelem miatt kezdett birkózni, ma már országos bajnoknak mondhatja magát

– Jól indult az őszi versenyszezon, hiszen a nyitrai J. Svitáč emlékversenyen bronzérmet szereztél. Ilyen idényrajtban reménykedtél?
Szezon első versenyeként egész jó kezdetnek tartom, mivel erős volt a mezőny, és sok versenyző indult a tornán.

– A harmadik helyezés mindig vegyes érzéseket kelt a versenyzőkben, érmet ugyan szereznek, az arany vagy az ezüst azonban mégiscsak fényesebben csillog. Elégedett voltál ezzel az eredménnyel?
Örültem a bronzéremnek is, mivel így a kategóriám három legjobbjában benne lehettem.

– Visszagondolva mi hiányozhatott az aranyéremhez?
Hosszabb ideje nem indultam versenyen, a nyári szünet után vissza kell térnie a versenyszellemnek, így elsősorban a versenyrutin hiányozhatott.

– Márciusban viszont szinte hibátlanul birkóztál az U15-ös országos bajnokságon, és felállhattál a dobogó legfelső fokára. Ez eddigi pályafutásod legnagyobb eredménye?
Az U13-mas és az U15-ös országos bajnoki cím megszerzése az eddig elért legnagyobb eredményem. Köszönettel tartozok az edzőmnek, aki felkészített és mindig biztatott, hogy képes vagyok rá.

– Volt olyan pillanat a döntőben vagy az elődöntőben, amikor azt érezted, hogy elúszhat a meccs?
Az U13-mas szlovák bajnokság döntőjében egy addig veretlen ellenféllel találkoztam, így vele szemben rendkívül nehéz dolgom volt.

– Vannak, akiknek fejükbe száll a siker, míg mások képesek építkezni belőle. Hogy gondolod, a szlovák bajnoki címmel új kapuk nyílhatnak meg előtted a fejlődésed szempontjából?
Igen, az a cél lebeg a szemem előtt, hogy az Európa-bajnokságra kijuthassak, és ott sikeresen helytálljak.

– Az országos bajnoki cím után magasabbra került a léc?
Azt hiszem, minden sportoló álma, hogy a befektetett munka megkoronázásaként az Európa-bajnokságra, majd a világbajnokságra kijuthasson.

– Mi az, ami miatt például egy fájdalmas vereség után ismét elmész a terembe? Az elveszített mérkőzések is valamilyen szinte motivációt jelentenek?
Mindenképp! A vereség elsősorban nem letaglóz, hanem arra ösztönöz, hogy kihozzam magamból a maximumot. Nagyon sokat ad a sport a mindennapi élethez, erősíti a kitartást, az önfegyelmet és nap, mint nap motivál küzdeni a kitűzött célokért.

– Mindig is érdekelt, hogy mennyire kell egy fiatal birkózónak lemondania dolgokról ahhoz, hogy eredményes legyen?
Rengeteg energiát kell befektetnem, és a szabadidő feláldozásával is jár, valamint sokszor hatalmas önfegyelmet igényel, hogy elérjem a kívánt súlyt.

– Végezetül pedig még egy kérdés a jövőt illetően. Mi az a cél, amelyet most még távolinak érzel, de egyszer mindenképpen szeretnél elérni?
A birkózást elsősorban az önvédelem miatt kezdtem el, ahhoz képest sok versenyen vettem részt, ahonnan elég sokszor éremmel térhettem haza, ezért mindenképp hálás vagyok. Örömmel töltene el, ha az Európa-bajnokságon képviselhetném a klubomat, a Gaál Wrestling Teamet.

MR
Fotó: Dékány Levente archívuma