
A Dunaszerdahelyi Városi Önkormányzat és a Szladits Károly Emlékbizottság szervezésében megvalósuló konferencia ezúttal sem csupán arról szólt, mit hagyott maga után a városunkból indult jogtudós. Arra is kereste a választ, mit lehet ebből az örökségből napjainkban használni.
Szladits Károly 1871-ben született Dunaszerdahelyen, és 1956-ban hunyt el Budapesten. Kossuth-díjas jogász, egyetemi tanár, akadémikus, a magyar magánjog iskolateremtő személyisége volt. Jelentőségét talán az mutatja a legjobban, hogy műveihez évtizedekkel halála után is visszanyúlnak a jogtudomány képviselői.
A konferencia köszöntőiben is többször elhangzott, hogy Szladits nem önmagában, paragrafusok rendszerében szemlélte a jogot. Kereste annak társadalmi összefüggéseit, és azt, hogyan hatnak a jogszabályok az emberek életére. Ez a gondolkodás pedig jóval túlmutat saját korán.
A szakmai előadások Szladits munkásságának és szellemi örökségének több területét érintették. A múlt és a jelen pedig helyenként meglehetősen közel került egymáshoz: a programban a klasszikus jogi kérdések mellett a mesterséges intelligenciával, illetve az automatizált szerződéskötéssel kapcsolatos témák is helyet kaptak.
A délelőtti program után a megemlékezés Szladits Károly szobránál folytatódott. Németh Tamara, a Kodály Zoltán Alapiskola diákjának szavalatát követően Hájos Zoltán polgármester mondott ünnepi beszédet.
A polgármester kiemelte, Szladits életútja messze túlmutat Dunaszerdahelyen, de éppen ezért fontos, hogy szülővárosa őrizze emlékét. Egyetemi oktatóként és a törvényelőkészítésben végzett munkájával olyan örökséget hagyott maga után, amely ma is része a magyar jogi gondolkodásnak.
„Egy város gazdagsága nemcsak épületeiben, tereiben és intézményeiben mérhető. Legalább ennyire fontos az is, hogy kik azok az emberek, akik innen indultak,mit alkottak és milyen példát hagytak az utánuk következő nemzedékre“ - hangoztatta Hájos Zoltán, majd hozzátette: Szladits példája a fiataloknak is üzen: érdemes tanulni, dolgozni és magasra tenni a mércét.
Szladits életének egy kevésbé ismert oldaláról beszélt Somssich Réka, az Eötvös Loránd Tudományegyetem dékánja, aki a tudós és jogász mellett az embert is igyekezett megmutatni.
Felidézte, hogy Szladits a második világháború alatt ugyan közvetlenül nem vett részt az ellenállásban, otthona megnyitásával az ellenállók előtt komoly kockázatot vállalt.
Somssich Réka ugyanakkor egy közel kilencven évvel ezelőtt megfogalmazott Szladits-gondolatot is felidézett. A jogtudós 1934-ben a jogászok közös feladataként beszélt a jog uralmának megvalósításáról és a jogállam megvédéséről. A tudomány és a gyakorlat kapcsolatáról pedig úgy vélekedett: egyik sem boldogul igazán a másik nélkül.
Szladits Károly életművére tehát lehet úgy tekinteni, mint a magyar jogtörténet egy fontos fejezetére. A pénteki konferencia előadásai azonban éppen azt mutatták meg, hogy ennél azért többről van szó. Az általa felvetett kérdések, a jogról és annak társadalmi szerepéről vallott gondolatai közül jó néhány ma sem veszített aktualitásából.
Somssich Réka ezt az emlékezés lényegével foglalta össze: nem elég felidézni a múltat, párbeszédet is kell folytatni vele, hogy jobban értsük a jelent, és felelősen alakítsuk a jövőt.
A beszédeket követően a Kodály Zoltán Alapiskola énekkarától hangzott el egy Kodály-mű, majd a megemlékezés Szladits Károly szobrának megkoszorúzásával zárult.
-dszi-
Ezt már olvasta?
Önzetlen véradókat tüntettek ki Dunaszerdahelyen
Ünnepélyes keretek között részesítették elismerésben az...

