A napokban Hájos Zoltán polgármester is ismertette közösségi felületén a zöldberuházást.
Mi a további részleteket, a projekt genézisét állítottuk össze az alábbiakban.
A projekt története 2021-ben kezdődött, amikor A. Szabó László, Hodosy Szabolcs és Nagy Krisztián képviselői indítványára az önkormányzat jóváhagyta az elképzelést. A fejlesztés számára elsőként az egykori gokartpálya 41 655 négyzetméteres területét jelölték ki.
A területből akkor még csak 28 522 négyzetméter volt a város tulajdonában, további 13 133 négyzetméter a Szlovák Földalaphoz tartozott. A tulajdonviszonyok rendezése 2022 végére lezárult, miközben a szakemberekből álló bizottság kiválasztotta a tervpályázat győztesét, és megrendelte a teljes tervdokumentációt.
Az eredetileg elsősorban élményparkként elképzelt beruházás 2024-ben jelentősen kibővült. A városvezetés felismerte, hogy az egykori gokartpálya és környezete Dunaszerdahely egyik utolsó lehetősége egy nagy, összefüggő zöldterület létrehozására. A koncepció ezért parkerdővel, erdei sétánnyal, nagyréttel és természetközeli területekkel egészült ki.
A nagyrét hétköznapokon játékra, pihenésre és piknikezésre szolgálhatna, nagyobb rendezvények idején pedig kulturális és közösségi programok helyszíne lehetne. A parkerdő egyik legfontosabb feladata az egykori Csalló vízrendszeréhez tartozó Humur-ér vonalának és környezetének megőrzése.
A gokartpálya emléke is megmaradna
A 2024 májusában elkészült tervdokumentációt a Laboratórium architektúry Kft. szakemberei dolgozták ki. A Városligetet városi jelentőségű, közösségi és ökológiai stabilizáló szerepet betöltő parkként határozták meg.
A tervezők nem kívánják teljesen eltüntetni a terület múltját. A meglévő gokartpálya sávjait a lehető legnagyobb mértékben megtartanák és új funkciókkal hasznosítanák, hogy minél kevesebb bontásra legyen szükség. Az egykori versenypálya ívei visszaköszönnének az útvonalak, padok, piknikasztalok és kerékpártámaszok formájában. A városiasabb déli részen modernebb, több irányból használható ülőhelyek, az északi, természetközelibb területen pedig hosszabb pihenésre alkalmas padok jelennének meg. A hosszú közösségi asztalokat és piknikhelyeket kifejezetten találkozópontokként alakítanák ki.
A park nem teljesen sík területként jönne létre. Mesterséges dombok, lankák és mélyedések tennék változatosabbá a csallóközi tájat. A tereprendezés során kitermelt mintegy 7690 köbméter földet helyben használnák fel a domborzat kialakításához, így nem lenne szükség az elszállítására. A mesterséges dombok télen szánkózásra is alkalmasak lennének.
A tájba játékos és mozgásra ösztönző elemeket is beillesztenének: kisebb-nagyobb alagutakat, falakat, Mikádóhoz hasonló építményeket, különleges ülő- és napozóhelyeket. Ezek nem hagyományos játszótéri eszközök lennének, hanem többféleképpen használható, minden korosztályt megszólító elemek. Az aktív zónában a Skate Line nevű közösségi sporttér, külön parkour- és street workout-rész, kutyafuttató, valamint a gyermekek számára kialakított közlekedési tanpálya is helyet kapna.
Különleges pavilonok, találkozóhelyek
A park leglátványosabb építészeti elemei a domborzathoz kapcsolódó pavilonok lennének. Ívelt tetőfelületeik mintha a terep fölött lebegnének, alsó oldaluk pedig különböző tükröződő felületekkel verné vissza a növényzet, a víz és a látogatók képét.
A legnagyobb, A jelű pavilon fedett ülőhelyet, büfét és nyilvános mosdókat foglalna magában. Külső szerkezetét futónövényekkel futtatnák be, így idővel részben zöld homlokzat alakulhatna ki. A két kisebb pavilon pihenő- és találkozóhelyként szolgálna, formavilágukhoz pedig az autóbusz-végállomás fedett váróhelye is igazodna.
A Városliget különböző karakterű részekből állna. A déli, egykori gokartpályához kötődő területen az aktív és közösségi funkciók dominálnának, míg észak felé haladva egyre természetközelibb környezet fogadná a látogatókat. A rendszeresen kaszált gyepfelületeket virágos rétek, cserjések és ligetes facsoportok egészítenék ki.
A növényzetet a változó éghajlathoz igazítanák
A növényállomány kialakításánál a látvány mellett a hosszú távú fenntarthatóság is fontos szempont. Elsősorban olyan, a térségben természetesen előforduló fafajokat ültetnének, amelyek jobban viselik a melegedő éghajlatot és a szárazabb időszakokat.
A fákat gyümölcsfákkal, termést hozó cserjékkel és futónövényekkel egészítenék ki. Ezek táplálékot és élőhelyet biztosítanának madaraknak, beporzó rovaroknak és más állatfajoknak.
A parkban nem minden gyepfelületet kezelnének azonos módon. A gyakran használt részeken rendszeresen nyírt, öntözött pázsit lenne, máshol fajgazdag fű- és vadvirágkeverékekből álló rétek alakulnának ki. Ezek kevesebb kaszálást és öntözést igényelnek, miközben lényegesen több élőlény számára biztosítanak megfelelő környezetet.
A meglévő fákat egyenként felmérték – a dendrológiai felmérés alapján a megtartható példányokat ekképp az építkezés alatt is védenék, kivágásra elsősorban a kiszáradt, rossz állapotú, életképtelen vagy invazív fák kerülnének.
A csapadékvizet helyben tartanák
A környezettudatos tervezés egyik legfontosabb eleme a csapadékvíz kezelése. A pavilonok tetejéről, a gyalogutakról és a kerékpárútról lefolyó vizet szikkasztófelületekre, kavicsos árkokba és növényzettel kialakított mélyedésekbe vezetnék.
Ezek a területek nagyobb esőzések idején ideiglenesen összegyűjtenék a vizet, majd fokozatosan visszaengednék a talajba. A parkoló és a gépjárműforgalommal érintett felületek vizét előbb olaj- és üzemanyag-maradványokat kiszűrő berendezésen vezetnék át, ami a Csallóköz érzékeny felszín alatti vízkészleteinek védelme miatt különösen fontos.
Az átdolgozott koncepció két mesterségesen kialakított, állandó tavat és két mocsaras-vizes élőhelyet tartalmazna. Ezek nem díszmedencék lennének: madaraknak, békáknak, rovaroknak és más élőlényeknek biztosítanának természetes élőhelyet, a kialakított tavak pedig szükség esetén tűzvédelmi víztározóként (vagyis oltóvíztározóként) is szolgálnának. A környezetvédelmi hivatal a talajvíz védelme miatt nem támogatta a természetes tavak kialakítását, ezért természetes anyaggal, agyaggal kialakított tavak kerültek megtervezésre.
A szárazabb nyarak miatt automatikus öntözőrendszerre is szükség lesz. Ez a rendszer a gyep felületeket, valamint az újonnan telepített fákat és cserjéket látná el vízzel. Az első öt évben a fiatal növényeket célzott csepegtető öntözéssel segítenék.
Gyalogosan és kerékpárral is könnyen megközelíthető lenne
A Városligetet nem kizárólag autóval elérhető célpontként tervezik, hiszen gyalog, biciklivel vagy busszal is könnyen megközelíthető lesz.
A bejáratoknál akadálymentes átkelőket és a látássérültek tájékozódását segítő felületeket is kialakítanának. A tervben 37 parkolóhely szerepel, közülük kettő a mozgáskorlátozottak számára. A parkhoz kerékpártartók, közvilágítás, ivókút, autóbusz-megálló és kamerarendszer megvalósítása is kapcsolódik.
Több mint kilenchektáros zöldterület jöhet létre
A város 2025-ben megvásárolta a katolikus egyháztól a tervezett nagyrét alatti területet, így a városi tulajdonban lévő rész 62 887 négyzetméterre növekedett.
Jelenleg a parkerdő alatti, 23 446 négyzetméteres erdősáv tulajdonviszonyainak rendezése zajlik. A Szlovák Földalap az átadáshoz kikérte a Szlovák Állami Erdőgazdaság véleményét. Kedvező döntés esetén a teljes Városliget területe 91 249 négyzetméterre bővülhet, és így létrejöhet Dunaszerdahely legnagyobb összefüggő zöldterülete. Közben az élményparki rész engedélyezési eljárása is a végső szakaszába érkezett. Hamarosan kiadhatják a terület rendezési határozatot.
A zöldterület már nem luxus
A Városliget jelentősége messze túlmutat a szabadidős lehetőségeken. A sűrűn beépített városi területek nyáron erősebben felmelegszenek, az utak és épületek pedig még este is kibocsátják a napközben elnyelt hőt.
Egy nagy, fákkal borított park árnyékot ad, párologtatásával hűti a környezetet, mérsékli a port és a zajt, valamint segíti a csapadék helyben tartását. A liget ezért a forró napokon természetes menedéket nyújthatna, egyúttal Dunaszerdahely éghajlati alkalmazkodásának egyik fontos eleme lehetne.
A többmilliós beruházás saját önkormányzati forrásokból nehezen valósítható meg, ezért a város elsősorban európai uniós támogatásokra kíván pályázni. Amennyiben 2027-ben nem jelenik meg megfelelő pályázati felhívás, más finanszírozási megoldásokat is mérlegelnek. Az INEKO értékelése szerint a város pénzügyi helyzete lehetőséget adhat akár kedvezményes bankhitel felvételére is. Mivel 2028 végén két korábbi beruházási hitel törlesztése is befejeződik, ezek helyére léphetne a Városliget megvalósítását segítő új konstrukció. Az önkormányzat célja, hogy a beruházás legkésőbb 2030-ig elkészüljön.
A tervdokumentációra és mérnöki munkákra 2023-ban 67 011 eurót, 2024-ben 79 380 eurót fordítottak, 2026-ra pedig további 155 000 euró kiadását tervezik; ez összesen mintegy 301 ezer euró. A területrendezés és az ingatlanvásárlások költsége 1 145 863 eurót tett ki. A projekt teljes tervezett költségvetése hozzávetőleg 3,2 millió euró plusz áfa.
A Városliget generációkon átívelő beruházás lehet. Tétje nem csupán az, hogy Dunaszerdahely új parkot kap-e, hanem az is, hogy a város időben létrehoz-e egy olyan zöld központot, amely a melegedő éghajlatban élhetőbb, egészségesebb és közösségibb környezetet biztosít a következő nemzedékek számára.
(dszi/nagy)
