A jövő kihívása: korszerű hulladékgazdálkodás

A közelmúltban Németország egyik tartományában, Bajorországban, vettem részt egy tanulmányúton, amelyet a Bayer International szervezett. Azért tartottam fontosnak a részvételt, mert a következő uniós programozási időszakban a hulladékgazdálkodás lehet Dunaszerdahely egyik legfontosabb stratégiai területe.

Úgy gondolom, hogy az elmúlt években szisztematikusan foglalkoztunk az oktatási intézmények közétkeztetésével, amelyet sikeresen lezártunk. Ezt követően a városi közösségi közlekedés fejlesztése került fókuszba: elektromos buszokat vásároltunk, újabb elektromos autóbuszok beszerzésére készülünk, valamint tíz helyszínen akadálymentesített, informatikai rendszerrel ellátott buszmegállókat alakítunk ki.

A következő nagy stratégiai terület pedig a hulladékgazdálkodás. Ez folyamatos kihívást jelent a város számára. Bármilyen megoldást próbálunk bevezetni, továbbra is tapasztalható, hogy a város egyes részei – különösen a lakótelepek környéke – nem elég tiszták és rendezettek. Ezért további megoldásokat kell keresnünk és kínálnunk a lakosok számára.

A belvárosban már sikeresen telepítettük a föld alatti hulladékgyűjtő konténereket, amelyek jelentősen javították a városképet. Ugyanakkor továbbra is fontos feladat a gyűjtőudvar korszerűsítése. Korábban nem azért nem sikerült ezt megvalósítani, mert szakmailag ne lettünk volna felkészültek, hanem mert politikai akadályokba ütköztünk. Most azonban úgy érzem, elérkezett az idő arra, hogy megfelelő színvonalon fejlesszük ezt a területet is.

Sokan panaszkodtak például arra, hogy esős időben nagy a sár a gyűjtőudvarban. Ennek megoldása komoly anyagi forrásokat igényel. Ha korábban sikerült volna európai uniós támogatást szereznünk, ma már szilárd burkolatú gyűjtőudvar működhetne a városban.

A tanulmányút célja éppen az volt, hogy személyesen lássam, milyen technológiákat és jó gyakorlatokat alkalmaznak más önkormányzatok és nagyobb városok a hulladékgazdálkodás terén. Stratégiai kérdésről van szó, ezért fontos megismerni, milyen eszközökre és technológiákra van szükség ahhoz, hogy hosszú távon hatékony rendszert tudjunk kialakítani.

A tanulmányút során Augsburgban, Münchenben és Ingolstadt környékén néztünk meg különböző hulladékgazdálkodási rendszereket. Ezek nagyvárosok, ahol több százezer ember hulladékát kezelik, de az alapelvek ugyanazok, mint nálunk. Augsburgban például hulladékégető hőerőmű működik, ahol a szemétből energiát állítanak elő, a zöldhulladékból pedig komposzt készül.

Meggyőződésem, hogy Szlovákiában is ebbe az irányba halad majd a hulladékgazdálkodás. Az Európai Unió is arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a hulladék ne lerakókba kerüljön, hanem energiatermelésre használják fel. Ez nem azt jelenti, hogy Dunaszerdahely határában kell hulladékégetőnek épülnie, de hosszú távon országos szinten elkerülhetetlen lesz a szemét energetikai hasznosítása.

Nagyon érdekes volt látni azt is, mennyivel fegyelmezettebben szelektálják a hulladékot Németországban. Ha nálunk is sikerülne hasonló szemléletet kialakítani, az jelentősen csökkentené a város költségeit is. Ugyanakkor megerősített abban, hogy jó irányba indultunk el a föld alatti konténerek telepítésével, mert ezek sokkal esztétikusabb és rendezettebb városképet biztosítanak.

A technológiai megoldások terén is sok hasznos tapasztalatot szereztünk. Láttuk, milyen gépeket használnak a zöldhulladék kezelésére, komposztálásra és szállításra, ezeket a tapasztalatokat pedig be tudjuk építeni a jövőbeni fejlesztésekbe. Egy korszerű gyűjtőudvarhoz ugyanis nemcsak megfelelő infrastruktúrára, hanem modern technológiára és gépparkra is szükség van.

Úgy gondolom, a hulladékgazdálkodás a város következő nagy stratégiai projektje lehet. Ha ehhez európai uniós forrásokat is sikerül bevonni, olyan korszerű gépeket vásárolhatunk, amelyek hosszú távon, akár 10–15 évig szolgálhatják a város lakóit.

A modern technológiájú hulladékgazdálkodás és a város tisztasága közös ügyünk kell legyen.

(Megjelent a Dunaszerdahelyi Hírnök 2026/6. számában)