A háború áldozatai nemcsak adatok, hanem figyelmeztető jelek a jövőnek

Iveta Meszárošová bábszínész, rendező verssel köszöntötte a megjelenteket, majd Tilajčík Edit üdvözölte az ünnepi megemlékezés résztvevőit. Külön köszöntötte Gútay Lászlót, Dunaszerdahely város önkormányzata kulturális és oktatási bizottságának elnökét, Varga Viktort, a Csallóközi Népművelési Központ igazgatóját, valamint az oktatási, közéleti és társadalmi intézmények, illetve a politikai pártok jelenlévő vezetőit és képviselőit.

Május 8-a olyan dátum, amely nemcsak Szlovákia, hanem az egész világ történelmébe kitörölhetetlenül beíródott – emelte ki Tilajčík Edit. Hozzátette: a megemlékezés nem csupán a tiszteletadásról szól, hanem a jövő záloga is, hiszen a fasizmus legyőzése azon értékek diadala, amelyeken a modern európai civilizáció nyugszik. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni a milliónyi áldozatról sem – hangoztatta a megemlékezés háziasszonya.

Gútay László önkormányzati képviselő, a kulturális és oktatási bizottság elnöke szerint május 8-a a modern történelem egyik legfontosabb napja, amely pontot tett a második világháború rengeteg szenvedésére.

„A mai emlékezés a köszönetről is szól; köszönjük, hogy a gyermekeink békében nőhetnek fel” – emelte ki ünnepi beszédében. Kifejtette: a béke nem csupán a fegyverek nyugvását jelenti, hanem a nemzetek közötti tiszteletteljes együttélést is. A béke olyan érték, amelyet mindig óvni kell.

„A mai nap az elköteleződésről is szól: az emberségesség, a megértés és a kölcsönös elfogadás világában szeretnénk élni” – mondta a szónok, majd tiszteletét fejezte ki mindazok előtt, akik életüket áldozták a szabadságért.

A Dunaszerdahelyi Művészeti Alapiskola tanárai, Bazsó Horváth Zsuzsanna és Juraj Šabo zenei betétje után Libuša Klučková, a Szlovákiai Antifasiszta Harcosok Szövetsége dunaszerdahelyi alapszervezetének elnöke állt az emlékezők elé. Ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a második világháború a történelem legvéresebb pusztítása volt. Történelmi visszatekintésében kitért a szlovák áldozatokra és a felégetett szlovák települések tragédiájára is.

„Ezek a számok nem csupán történelmi adatok, hanem mementók is: intenek, mire képes a háború, az emberi gyűlölet és a kirekesztés” – hangoztatta. Hozzátette: ma még inkább érezzük, hogy a béke nem magától értetődő, hanem olyan érték, amelyet nap mint nap védeni kell – megértéssel, tisztelettel és az erőszak elutasításával.

A művészeti alapiskola diákjai, Gányi Kata és Fábrik Szabolcs hegedűjátéka után Varga Viktor, a Csallóközi Népművelési Központ igazgatója szólt a jelenlévőkhöz.

„Szomorú vagyok, hogy elődeink képesek voltak megosztani az embereket a nyelvük – legyen az magyar vagy szlovák – vagy éppen származásuk és vallásuk alapján” – kezdte beszédét az igazgató.

„Az elmúlt 48 évemben mást sem hallottam, mint hogy magyar vagyok, szlovák vagyok, vagy éppen cseh vagyok. Magyarországon azt, hogy szlovák, Szlovákiában azt, hogy magyar. Ez mind azért történik, mert az elődök elkövettek egy hibát: ahelyett, hogy kezet nyújtottak volna egymásnak, ellenségeket gyártottak. Mindannyiunkat megbélyegeztek valamilyen módon” – mutatott rá Varga Viktor, majd megköszönte az emlékezőknek, hogy közösen róják le kegyeletüket az áldozatok előtt.

Schwartz József, a Dunaszerdahelyi Zsidó Hitközség elnöke a zsidóság és a háború áldozatainak nevében köszönte meg a közös emlékezést. Elmondta: az iskolákat járva, ahol családi emlékei alapján beszél a borzalmakról, sokszor megdöbben, hogy a mai fiatalság olykor mennyire félreértelmezi a történteket. Ezért kötelességének érzi a felvilágosító munka folytatását, hogy mindenki tisztában legyen azzal, hová vezethet az emberi gyűlölet.

Mivel a fasizmus áldozatainak emlékműve környékén jelenleg felújítási munkálatok zajlanak, a megemlékezést a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ aulájában tartották. Az ünnepség végén az intézmények és pártok képviselői az emlékműnél egyénileg helyezték el az emlékműnél emlékezés koszorúit.

Szöveg és kép: Rózsár Vince