Az idegenforgalmi szakirányon tanuló diákokat a B&B szállodák fogadták. Aktívan bekapcsolódtak a recepció napi működésébe: vendégek be- és kijelentkeztetése, szobafoglalások kezelése, nyilvántartások vezetése, valamint adminisztrációs feladatok tartoztak a munkakörükbe. A szállodai szoftverek alkalmazása mellett a vendégkommunikáció és a problémamegoldás is kiemelt szerepet kapott.
A tanulók számára különösen értékes volt, hogy testközelből tapasztalhatták meg a nagyvárosi szállodák működését. Az olasz munkatársak segítőkészsége és nyitottsága megkönnyítette a beilleszkedést. Az idegen nyelv használata természetes része volt a mindennapoknak – a nyelvi akadályokon a fordítóeszközök és a közös munka iránti lelkesedés segítette őket át.
A város lüktetése, a rugalmas közlekedés, az élettel teli utcák és a mindennapok dinamizmusa mély benyomást tettek rájuk. Milánóban megtapasztalták, milyen lehetőségeket kínál egy ilyen pezsgő metropolisz az idegenforgalmi szektorban, és sokan nyitottabbá váltak arra, hogy a jövőben akár külföldön is megállják helyüket.
A vendéglátóipari szakon tanulókat éttermek és kisebb szállodai konyhák fogadták, például a Trattoria San Filippo Neri vagy a Gatto e La Volpe vendéglátóhelyek. A diákok részt vettek az alapanyagok előkészítésében, az ételek csomagolásában, a tálalásban, sőt, néhányan önállóan is készíthettek fogásokat.
Az olasz gasztronómia közvetlen megtapasztalása sokak számára inspiráló élmény volt. A tanulók testközelből figyelhették meg azokat az apró részleteket – a friss alapanyagok használatától a vendégek kiszolgálásáig –, amelyek az olasz vendéglátás esszenciáját adják. A helyi szakemberek támogató hozzáállása lehetővé tette, hogy a diákok rövid idő alatt önállóbbá váljanak és elmélyítsék gyakorlati tudásukat.
Különös figyelmet fordítottak az alapanyagok minőségére és a tálalás esztétikájára. A diákokat lenyűgözte az olaszok ízekkel való bátor és kreatív játéka, valamint az ételek szezonalitásának és frissességének alapértékként való kezelése. A munkatársak itt is barátságosak és támogatóak voltak, ami megkönnyítette a beilleszkedést és a fejlődést.
A gyakorlat sokuk számára megerősítést adott: a vendéglátás nem csupán szakma, hanem hivatás is lehet. A közös munka öröme, a mindennapok hangulata és az olasz vendégszeretet olyan tapasztalatokat jelentettek, amelyeket itthon is kamatoztathatnak.
A tanulók az olasz munkakultúra sajátosságait is megismerhették: az egyszerű, de minőségi alapanyagokra épülő gasztronómiát, a szakértelemmel átszőtt vendégszeretetet, valamint azt az olaszos könnyedséget, amely a legmozgalmasabb napokat is derűvel tölti meg. A kollégák mindenhol nyitottan és türelemmel segítették őket, legyen szó hotelirányítási szoftverekről vagy a tálalás művészetéről.
Az Erasmus+ program célja, hogy támogassa a fiatalok nemzetközi mobilitását, és elősegítse szakmai és személyes fejlődésüket. A dunaszerdahelyi tanulók számára ez a milánói út jóval több volt, mint egy kötelező szakmai gyakorlat: új nézőpontokat, értékes tapasztalatokat és erős motivációt kaptak.
Az idegen munkakultúra, az olasz mentalitás és az új környezetben való helytállás mind hozzájárultak ahhoz, hogy a résztvevők magabiztosabban tekintsenek a jövőjükre. Többen is jelezték: a jövőben szívesen dolgoznának külföldön, akár a turizmusban, akár a vendéglátásban.
A szakmai program mellett jutott idő a kikapcsolódásra is. A diákok megcsodálták a Milánói Dómot, sétáltak a Navigli csatornák mentén, és ellátogattak a festői Comói-tóhoz is. Ezek az élmények nemcsak színesítették az utat, hanem hozzájárultak a csapat összekovácsolódásához, és maradandó emlékeket nyújtottak.
A milánói Erasmus+ gyakorlat megerősítette: a tudás valóban nem ismer határokat. A szakmai tapasztalat és a nemzetközi környezet találkozása olyan értéket teremtett, amely hosszú távon is iránytűként szolgálhat.
Az Erasmus+ nem csupán egy külföldi út – hanem ajtó a jövőbe. A diákok közül sokan megerősödtek elhatározásukban, hogy a választott pályájukon szeretnének érvényesülni, akár határokon túl is. Az olasz életstílus, a munkához való szenvedélyes hozzáállás és a szakmai igényesség mély nyomot hagyott bennük.
Milánó számukra nem csupán egy város volt – hanem egy élő tanterem, egy inspiráló közeg, ahol a tanulás öröme és az élet szeretete kéz a kézben járt. Az Erasmus+ pedig bebizonyította: a határok valóban csak térképeken léteznek.
-kl-
Ezt már olvasta?
„Zöldfókuszú” projekthét az Alacsony-Tátrában
A dunaszerdahelyi Neratovicei téri Magyar Tannyelvű Magán...
