A negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá a keresztény világban. A vasárnapot az Egyház nem tekinti böjti napnak, mivel e napon az Úr feltámadását ünnepeljük, így a VII. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, tehát hamvazószerdától húsvétvasárnapig a böjti napok száma éppen negyvenet tesz ki.
A XI. századig olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit sem ettek; húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. Napjainkra az Egyház enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti hívek lehetőleg csak egyszer étkezzenek és még kétszer vehetnek magukhoz élelmet (tájainkon ez a szabály abban a formában honosodott meg, hogy csak háromszor lehet étkezniük és egyszer jóllakniuk). E két napon és a nagyböjt többi péntekén az Egyház arra kéri 14 évesnél idősebb tagjait, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.
katolikus.hu
Ezt már olvasta?
Speciális szociális szolgáltatás indult Dunaszerdahelyen
A Dunaszerdahelyi Plébániai Karitász Bacsák utcai...
