Dr. Hájos Zoltán: „Nemzeti identitásunkat nem mások ellenében éljük meg”

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!  Tisztelt ünneplő közösség!

Nagy tisztelettel és sok szeretettel köszöntöm Önöket Dunaszerdahely Város Önkormányzata és jómagam nevében a Szent István-napi ünnepségen.

Megkülönböztetett tisztelettel szeretném köszönteni dr. Nagy István agrárminiszter urat, dr. Szebelédi Kata első tanácsost, Magyarország pozsonyi nagykövetségének képviseletében, Forró Krisztián urat, Nagyszombat Megye képviselőjét, a Magyar Szövetség országos elnökét, Menyhárt József urat, Nagyszombat Megye képviselőjét, a Magyar Szövetség járási elnökét, Nagyszombat Megye további megjelent képviselőit, dr. Puha György és Karaffa Attila alpolgármester urakat, a megjelent városi képviselőket, dr. Bozay Krisztián esperes urat, a dunaszerdahelyi római katolikus plébánia plébánosát, dr. Görözdi Zsolt tiszteletes urat, a dunaszerdahelyi református keresztyén egyház lelkészét, valamint a helyi intézmények megjelent igazgatóit, vezetőit, valamint minden kedves jelenlevőt.

Szent István napja a magyar nemzet egyik legjelentősebb ünnepe. Augusztus 20-a, a keresztény államalapítás emléknapja, amelyen megemlékezünk I. István királyunkról, az államalapítóról és az uralkodóról, szentté avatásának alkalmából. Ez az ünnep nemcsak Magyarországon, hanem világszerte, ahol magyar közösségek élnek, fontos esemény.

István király 999-ben Asztrik pannonhalmi apátot küldte Rómába, hogy II. Szilveszter pápától koronát és apostoli áldást kérjen. A pápa által adott korona megszerzésével létrehozta a független Magyar Királyságot, és bevezette a magyarságot a keresztény nemzetek közé. István király átszervezte a törzsi-vérségi alapon működő államot területi-vármegye rendszerűvé, amely biztosította, hogy Magyarország a történelem viharait túlélve máig fennmaradjon.

Az általa megteremtett államalapítás olyan szilárdnak bizonyult, hogy ellenállt a tatárok, törökök, Habsburgok, németek és szovjetek megszállásának is, és ezer év elteltével is megmaradt.

A Magyar Korona, amely nemcsak a magyar királyok ékszere volt, ma nemzeti ereklyénk és a nemzeti együvé tartozásunk szimbóluma is. Ez a korona összeköt bennünket, magyarokat, bárhol is éljünk a Földön.  

Feltehetjük magunknak a kérdést, miért is fontos megemlékezni Dunaszerdahelyen a magyar nemzeti ünnepekről. A válasz egyszerű. Mi is a magyar nemzet részei vagyunk, még ha nem is vehettük fel a magyar állampolgárságot, mint ahogyan azt a Kárpátalján, Erdélyben, Partiumban, vagy a Vajdaságban élő magyar nemzet-társaink megtehették. Azáltal, hogy magyar nemzethez tartozónak érezzük magunkat, nem leszünk rosszabb állampolgárai a Szlovák Köztársaságnak, mint bármilyen más állampolgár. És ha a magyar nemzethez tartozónak érezzük magunkat, mi is ugyanakkor ünnepeljük meg nemzeti ünnepeinket, mint nemzet-társaink Magyarország határain belül, vagy kívül. A nemzeti identitásunkat nem mások ellenében éljük meg, hanem saját magunk számára. Tudjuk, kik voltak őseink, az ő tiszteletükre építve gazdagítjuk a tőlük kapott anyagi és eszmei örökségünket és ezt az örökséget szeretnénk átadni gyermekeinknek és unokáinknak. Mi is megadjuk más nemzetek tagjainak a tiszteletet, és joggal várjuk el ugyanezt magunkkal szemben. Eszmei örökségünket akkor tudjuk sikeresen átadni fiataljainknak, ha nemcsak városunkban, Dunaszerdahelyen, hanem ha a csallóközi, a felvidéki az önkormányzataink hatékonyan támogatják a kulturális egyesületeinket, az önkéntes szervezeteinket, hogy a kultúránkból fakadó nyelvünk szeretetét, hagyományainkat és szokásainkat átörökíthessük a fiatal nemzedékre. Mert csak így maradhatunk meg nemzeti kisebbségként a szülőföldünkön.

Köszönöm szíves figyelmüket.