Valóban a nyugdíjkorhatár emelése vagy az anyasági szabadság lerövidítése lenne a megoldás?

A népesség elöregedése minden kétséget kizáróan hatással lesz az EU tagországainak gazdaságára is. Az idősebb népességnek nagyobb szüksége van a szociális és egészségügyi szolgáltatásokra, azaz a gazdaság alacsonyabb produktivitású ágazataira.

Az alkalmazottak növekvő életkorával együtt jár a kognitív készségek hanyatlása, ami ugyancsak negatívan befolyásolhatja a gazdaság produktivitását. A nyugdíjasok növekvő száma egyúttal jelentősen terheli az állami költségvetést, nemcsak az egészségügyi és szociális szolgáltatásokra fordított tetemesebb összeg, hanem a több nyugdíj fizetése tekintetében is.

Ezzel a folyamattal a tagországok már több éve szembesülnek, de a demográfiai változások negatív hatásai az elkövetkező évtizedekben az elemző szerint még markánsabbá válnak.

A népesség elöregedésének hatásai Szlovákiában is éreztetik hatásukat. A nyugdíjaskorú, 65 év feletti népesség és a produktív korban (20 és 64 éves kor között) lévő népesség közötti arány körülbelül két évtizeddel ezelőtt kezdett eltolódni. Ennek stabilizálódására az Európai Bizottság demográfiai előrejelzése szerint Szlovákiában a század hatvanas éveinek elejétől korábban nem számíthatunk, bár a változás üteme már a negyvenes és ötvenes évek fordulóján érezhetően lelassulhat.

Míg jelenleg a legnépesebb korosztály még a gazdasági szempontból legproduktívabb éveiben jár, 25 év múlva tagjainak többsége eléri a nyugdíjkorhatárt.

A népesség elöregedése azonban Koršňák szerint jóval hamarabb érezteti hatását a hazai munkaerőpiacon. A gazdasági szempontból produktív korban lévő lakosság száma már csökkenni kezdett és az elkövetkező években ez a trend felerősödik. Az 55–64 évesek, tehát azok, akik a leghamarabb kezdenek nyugdíjba vonulni, jelenleg Szlovákiában az össznépesség 12,7 százalékát képezik.

A 15 és 24 év közöttiek aránya, azoké, akik tanulmányaik befejezése után a legközelebbi években munkába állnak, pedig mindössze 9,8 százalék. Ráadásul nem kevesen közülük külföldön tanulnak, és többen nem is térnek vissza hazájukba. A munkaerőhiány így az országban az elkövetkező években tovább súlyosbodik, véli az elemző.

Az európai országok többsége, beleértve Szlovákiát is, egyre többször próbálja külföldiekkel pótolni a hazai munkaerő hiányát.

Az irányított migráció így fontos eszköze az európai demográfiai krízis enyhítésének. A legtöbb ország megnyitja munkaerőpiacát az Európai Unión kívüli országok munkavállalói előtt is. Ez érvényes Szlovákiára is. Azon szakmák jegyzéke, melyek esetében nemzeti érdekből, munkavállalási céllal kiállított tartózkodási engedély adható, Szlovákiában kormányhatározat alapján bővül, összesen 35 szakmával, melyek kiegészítik az eredeti 11 hiányszakmát.

A népesség elöregedése munkaerőpiaci hatásainak kevésbé népszerű enyhítő intézkedései közé tartozik a gazdasági aktivitás növelése. Ez elérhető például a nyugdíjkorhatár emelésével. Szlovákiában azonban Koršňák szerint a többi európai országgal összehasonlítva jelentős tartalékok vannak a produktív korban lévők gazdasági aktivitása terén is, főként a reprodukciós korban lévő nők foglalkoztatásában.

Szerinte a nők anyasági szabadság utáni korábban történő munkába állása segíthet legalább részben enyhítheti a munkaerőhiány okozta problémákat. Ehhez azonban nagyobb beruházások szükségesek az iskoláskort megelőző nevelésbe, illetve jobban előtérbe kell helyezni a csökkentett munkaidőre szóló szerződéseket. Több tanulmány bizonyítja azonban, hogy az édesanyák munkaerőpiacra való hamarabb történő visszatérése nemcsak a gazdaságnak válik javára, hanem elősegítheti a jövő generációk jobb szocializálódását és a munkapiacon való érvényesülését.

Úgy tűnik, hogy további lehetőségei vannak Szlovákiának az idősebb generáció foglalkoztatásában is. A férfiak 60,2 éves effektív nyugdíjkorhatára 2020-ban az OECD statisztikai adatai szerint a második legalacsonyabbnak számított Luxemburg után az EU és az OECD országai között, a nőké (59,8 év) pedig az ötödiknek az EU-ban (Horvátország, Görögország, Ciprus és Magyarország után), illetve a negyedik legalacsonyabbnak az OECD országai közül (Görögország, Törökország, Ciprus és Magyarország után).

Koršňák szerint Szlovákiában az effektív nyugdíjkorhatár a férfiak esetében 2,6, a nők esetében 2,9 évvel alacsonyabb, mint a törvény szerinti nyugdíjkorhatár. Ennek oka a korkedvezményes nyugdíj lehetőségének gyakori kihasználása, vagy a munkaerőpiacról egészségügyi okok miatti korábban történő távozás.

A korkedvezményes nyugdíj igénybevétele az utóbbi évben még gyakoribbá vált annak a törvényi szabályozásnak köszönhetően, ami lehetővé tette már 40 ledolgozott év után a korkedvezményes nyugdíjba vonulást.

A nyugdíjkorhatár emelésének azonban van még egy nem elhanyagolható feltétele, a népesség általános egészségi állapota. A hamarabb történő nyugdíjba vonulás ellenére Szlovákiában a nyugdíjasként töltött várható idő az OECD-vel való összevetésben átlagon aluli. A férfiaknál 18 év a többi tagország átlagosan 18,9 évéhez, a nőknél 23,1 év a tagországok 23,6 éves átlagához képest.

(NZS/Felvidék.ma/SITA)