Hétfőtől Szlovákiát az előrehozott választásokig hivatalnokkormány fogja irányítani

Miután Eduard Heger, korábbi pénzügyminiszter, még korábban alkoholkereskedő, 2021. áprilisában átvette Igor Matovičtól a kormányrudat, mindenki azt várta, a koalíciós torzsalkodások helyét végre nyugodt és konstruktív kormányzás veszi át. Nos, nem így lett! Matovič távozásával nem tűntek el a koalíciós pártok között húzódó ellentétek, az ország irányítására alig maradt ideje az egymással viaskodó kormánytagoknak. 2022 decemberére a helyzet odáig fajult, hogy a szlovák parlament megvonta a bizalmat a Heger-kabinettől, majd néhány hétre rá kiírták az előrehozott választásokat. 

Sokan már az év elején arra számítottak, Zuzana Čaputová államfő leváltja a bizalmat vesztett Heger-csapatot, s helyükre egy szakértőkből álló hivatalnokkormányt nevez ki. 

Nem így lett! Eduard Heger kapott még néhány hetet, de előbb márciusban Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter, majd néhány hétre rá, Samuel Vlčan mezőgazdasági miniszter is lemondott. Előbbit inkább küldték, utóbbi viszont önként távozott, miután korrupciós ügybe keveredett egy hozzá kötődő vállalkozás. Végül Rastislav Káčer külügyér távozása jelentette a kegyelemdöfést. A tárcavezető utólag maga is elismerte, épp azért állt fel, hogy a szakértői kormány kinevezését elősegítse. A történtek megértéséhez fontos adalék, hogy a megbízotti státuszban működő kormányba már nem lehet új minisztereket kinevezni, Vlčan és Káčer távozásával a meglévő minisztereknek kellett volna átvennie vezető nélkül maradt tárcáikat.

Itt érdemes megállnunk egy pillanatra! A szlovák alkotmány nem ismeri a "szakértői kormány", sőt tulajdonképpen a "hivatalnokkormány" kifejezést sem, ezeket nem definiálja külön, mindkettő inkább a nagyközönség számára fenntartott, egyszerűsítő fogalom, amely az államfő alkotmány által meghatározott kompetenciáiból ered. A helyzetet, éppen ezért, legpontosabban talán az "elnöki" kormány írja le. 

Minden jel szerint Szlovákiának májustól elnöki kormánya lesz. Bár hivatalosan a köztársasági elnök által felkért magyar bankszakember, Ódor Lajos (bemutatása ITT) állítja össze kormánya tagjait, nyílt titok, hogy a jelöltlistát, konzultálva leendő miniszterelnökével, az államfő rakta össze.

Ódor Lajost várhatóan május 15-én bízzák meg a kormányalakítással, ezt követően az új miniszterelnöknek legfeljebb harminc napja lesz arra, hogy a szlovák törvényhozástól programja és kormánya elfogadását kérje. E maximálisan harminc napos "interregnum" során az Ódor-kormány teljes hatáskörben működhet (igaz, parlamenti ülés már csak egy lesz), a törvényhozás bizalmának birtokában akár egészen a szeptemberi előrehozott választásokig. Ehhez az kell, hogy a bizalmi szavazáson legalább 76 képviselő támogassa az új kormányt és programját.

Zárójeles megjegyzés: az elnöki kormány egyik alkotmányos definíciója éppen az, hogy határozott ideig gyakorolja a hatalmat. Ha részletesebben kíváncsi a kormányalakítás alkotmányos hátterére, Mészáros Lajos korábbi alkotmánybíróval készített anyagunkat ajánljuk.

Amennyiben a parlament nem szavaz bizalmat Ódor kabinetjének, márpedig a jelek szerint ez történik majd, az államfőnek vissza kell hívnia a kormányfőt, majd újra kineveznie, hogy a kormány megbízotti státuszban működhessen tovább az előrehozott választásokig.

A legvalószínűbb forgatókönyv szerint Ódorék tulajdonképpen ott folytatják majd, ahol Heger és társai abbahagyták.

Ugyanúgy megbízotti státuszban működnek majd tovább, hiszen várhatóan a törvényhozás nem szavazza meg a programjukat.

Kik lesznek az új miniszterek?

A héten az is napvilágot látott, milyen miniszterekkel az oldalán vághat neki Ódor a választásokig előttünk álló néhány hónapnak. 

Uniós források felhasználásért felelős miniszterelnök-helyettes:

Lívia Vašáková

Vašáková korábban is a kormányhivatal alkalmazásában állt. Ő irányította az EU-s felújítási alap pénzeit felügyelő részleget a kormányhivatalban. Ezt megelőzően a pénzügyminisztériumnál dolgozott. Két nappal ezelőtt még azt nyilatkozta, nem tudja megerősíteni, hogy ő lenne a következő miniszterelnök-helyettes.

Pénzügyminiszter:

Horváth Mihály

A magyar származású bankszakember Ódor Lajos közvetlen kollégája volt a Szlovák Nemzeti Banknál, amelynek vezető elemzője és közgazdásza volt. 

Belügyminiszter:

Ivan Šimko

A legismertebb név a csapatban. Šimko a KDH egyik alapítója, az első Dzurinda-kormányban egy évig belügyminiszter volt, a másodikban, szintén hasonló időtartamban, védelmi miniszter. Többször próbálkozott saját politikai pártot alapítani, ezek a kísérletek rendre kudarccal végződtek.

Védelmi miniszter:

Martin Sklenár

Sklenár szintén szakmabeli, jelenleg is a védelmi tárca alkalmazásában áll, ő irányítja a védelempolitikai főosztályt. Hivatali pletykák szerint Jaroslav Naď korábbi védelmi miniszter egyik bizalmasáról van szó.

Külügyminiszter:

Miroslav Wlachovský

Karrierdiplomata, 1998-ban kezdett a külügynél. Korábbi dán és egyesült királysági nagykövet. Néhány hónapig Eduard Heger kormányfő külpolitikai tanácsadójaként szolgált. 

Gazdasági miniszter:

Peter Dovhun

Dovhun a villamosenergia-átviteli rendszert üzemeltető vállalat elnöki pozícióját hagyta ott a miniszteri bársonyszékért. Korábban dolgozott marketingmenedzserként, több nagyvállalat igazgatótanácsának tagja volt, néhány évig pedig a pénzügyi tárcának adott tanácsokat IT-s területeken.

Mezőgazdasági miniszter:

Jozef Bíreš

A Besztercebányáról származó Bíreš állatorvosként végzett Kassán. Tudományos pályája nagy részen juhok betegségeivel foglalkozott, később a Kassán működő Állatorvostudományi Kutatóintézetet vezette. Kinevezése előtt a Szlovák Köztársaság Állami Állategészségügyi és Élelmiszerügyi Hivatalának vezetője volt.

Vidékfejlesztésért és informatizációért felelős miniszter:

Peter Balík

Az életrajta szerint magyarul is jól beszélő Balík komoly államigazgatási tapasztalattal rendelkezik. Éveket töltött a pénzügyi és a gazdasági tárcánál, dolgozott Szlovákia washingtoni nagykövetségén, az Európai Fejlesztési Banknál, legutóbb pedig az immár általa irányított tárca innovációs és stratégiai befektetésekkel foglalkozó főosztályának vezetője volt.

Közlekedési miniszter:

Pavol Lančarič

Az Orange felügyelőbizottságának korábbi elnöke, tíz évig a vállalat vezérigazgatója. Államigazgatási tapasztalata nincs, Szlovákia önállósodását követően néhány hónapig a monopóliumellenes hivatalnál dolgozott. 

Egészségügyi miniszter:

Michal Palkovič

A Vladimír Lengvarský távozása után egészségügyi miniszterré is avanzsált Eduard Heger Palkovičot nevezte ki államtitkárra és bízta meg a tárca mindennapi irányításával. 

Oktatási miniszter:

Daniel Bútora

Könyvtárszakon végzett Pozsonyban, nemzetközi tanulmányokra járt Prágában, 1989-ben a bársonyos forradalom egyik diákmozgalmára. Az ötgyermekes családapa dolgozott a Szabad Európánál, majd a szlovák leágazás vezetője lett. Évek óta iskolai intézményvezetőknek szóló képzéseket szervez.

Kulturális miniszter:

Silvia Hroncová 

Színházi szakember, a kétezres években a Szlovák Nemzeti Színház igazgatója volt, majd a cseh állami operáé. Hroncová régóta együttműködik a kulturális tárcával, részt vett a szlovák EU-csatlakozás során kidolgozott kulturális stratégia megalkotásában. Az év elején arról cikkeztek, ő lehet a Szlovák Nemzeti Színház következő igazgatója. 

Igazságügyi minisztérium:

Jana Dubovcová

Jogász, jogvédő, a szlovák állam korábbi ombudsmanja, 2010 és 2012 között parlamenti képviselő.

Környezetvédelmi miniszter:

Milan Chrenko

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnél dolgozó, klímaváltozással és légszennyezéssel foglalkozó szakember 2016 és 2020 között a szaktárca környezetpolitikai főosztályának vezetője volt. 

Munkaügyi miniszter: 

Soňa Gaborčáková

Gaborčáková 2016-ban az OĽaNO listáján szerzett parlamenti mandátumot, 2019-ben belépett a KDH-ba. A tárcánál 2020 márciusa óta dolgozik államtitkárként.

ma7.sk/Pomichal Krisztián