Az eseménysorozaton felevenítették gróf galántai Esterházy János magyar mártír politikus életútját, bepillantást engedtek mindennapjaiba és a második világháborút követő kálváriájába, valamint mártírhalálának körülményeibe. A felvidéki magyarság számára ma is jelentős, szimbolikus politikai életútról a Csallóközi Múzeumban tartott előadásán Molnár Imre történész, Esterházy-kutató beszélt.
Esterházy János volt a szlovák parlament egyetlen képviselője, aki 1942. május 15-én egyedüliként szavazott a zsidóság kitelepítéséről szóló szlovák törvény ellen, illetve a vészkorszakban zsidók, csehek, szlovákok és lengyelek százainak segített a szökésben. Magyarország 1944-es német megszállása ellen memorandumban tiltakozott – a fasiszták rövid időre internálták, de a Gestapo is körözte.
Ennek ellenére a szlovák Nemzeti Bíróság 1947-ben a fasizmussal való együttműködés miatt halálra ítélte, 1949-ben elnöki kegyelemben részesült és életfogytiglant kapott.
„Az 1955-ös általános amnesztia során a büntetését 25 évre csökkentették, de ebbe nem számították be a szovjet fogságban eltöltött időt. Csehszlovákia majdnem minden börtönében raboskodott, s 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönben meghalt. A börtönparancsnok nem adta ki a hamvait a családnak. 2009. március 23-án Lech Kaczynski lengyel államfő rangos posztumusz kitüntetést adományozott a felvidéki magyarság mártír politikusának Varsóban, a lengyel menekültek érdekében a második világháború idején kifejtett tevékenységéért” – olvasható Molnárnak Esterházyról megjelenő kötetében.
Az előadást szentmise, valamint a Fő utcai Esterházy emlékműnél tartott koszorúzás előzte meg.
(nagy)
Ezt már olvasta?
Közel 100 új taggal bővült a véradók tábora
Számadást tartott az év végével a dunaszerdahelyi kórház...
