Csökken az emberek IQ-szintje, egyre több a depressziós

Ennek az oka az, hogy az intelligencia, az elégedettség mértéke és a problémamegoldó képesség összefüggenek.

„A modern eszközök pedig arra szoktatnak rá, hogy mindent megoldanak helyettünk. Főleg, ha a digitális technológiáról, a közösségi oldalakról beszélünk, akkor tudatosítani kell, hogy egyfajta csapdát állítanak nekünk”

– magyarázta a professzor. Ez ugyanis annak a következménye, hogy az aktivitásaink közben csak bizonyos mértékben stimulálódik az agyunk, de nem ösztönzi semmi arra, hogy komolyabban gondolkodjunk, megbeszéljünk dolgokat, vagy oldjunk problémákat.

Húsz évvel ezelőtt még messze járt a maihoz képest a modern technológia, mégsem élt senki rosszabbul, állítja a neurológus.

Az, hogy az iskolák folyamatosan újabb digitális eszközöket igényelnek, elsősorban kereskedelmi érdek, amely a modern társadalom deformálódásából fakad. A számítógépek arra jók, hogy tényeket és információkat gyűjtsünk, azután ki is kellene kapcsolni ezeket – nem napi hét órát szörfölni a neten, és cicák, kutyusok, meg pletykák után kutatni

– tette hozzá. Stránský úgy látja, hogy ennek következménye a butulás és a nagyon magas depressziós arány - elsősorban a 13-18 éves gyerekek körében.  Elmondta azt is, hogy a szabványos teszteken évről évre rosszabbul teljesítenek az európai gyerekek.

A professzor a fiatalok szempontjából a szociális hálót tartja a legkártékonyabbnak,

hiszen már a fiatalabb gyerekek is napi hat órát töltenek el előtte, a 13 évnél idősebbek még többet. „Természetesen ilyenkor nem arra kíváncsiak, hogy mennyi mondjuk Uruguay lakossága, hanem, hogy mit csinál a szomszéd macskája“ – fejtette ki. Felhívta ugyanakkor arra is a figyelmet, hogy a gyerekek csupán harmada tart közvetlen, személyes kapcsolatot egymással.

A neurológus úgy gondolja, hogy az iskolának nem az lenne a feladata, hogy tényeket és adatokat tanítsanak, sokkal inkább az, hogy megtanulják a diákok, hogy jöhetnek ki egymással.

Rámutatott arra is, hogy az elmúlt járványidőszak alatti iskolabezárás milyen társadalmi elszigeteltséghez vezetett. A gyerekek nemcsak értelmi szinten, hanem a közösségi kapcsolataikban is visszaestek.

„Elveszítették a képességüket, hogy beszéljenek egymással, hogy megtalálják a közös hangot”

– zárta szavait a neurológus.

ma7 | TASR