Az étkezési hozzájárulási rendszer módosítása szerepelt a kormányprogramban is, az SaS számára volt fontos ez a változtatás, amivel szerintük az alkalmazottak több szabadságot kaptak. A másik oldalon a korábbi rendszer kritikusai azt is kiemelték, az étkezési utalványokkal azok kiadói kétszer is jól járnak, mert a cégektől és a vendéglátó egységektől is bevételhez jutnak, méghozzá nem is keveset.
Ennek ellenére a kialakított új rendszer sem lett ideális és további változtatásra volt szükség. Ennek oka, hogy az ebédjegyeket választók jobban jártak, ha a munkaadójuk a törvényi keret fölött, vagyis napi 2,81 eurónál nagyobb összeggel járul hozzá ezen kiadásokhoz, mivel a 2,81-nál magasabb összegrészből sem kellett adót és járulékokat fizetni. A pénzügyi hozzájárulás esetében ugyanakkor mindez nem volt érvényes, így a napi 2,81 eurós összeg feletti rész már adó- és járulékköteles volt.
A gyakorlatban ez azt jelenthette, hogy ha egy cég mondjuk napi 5 euróval járult hozzá az ebédhez az alkalmazottjának egy 20 munkanapos hónapban, akkor ez ebédjegyek szintjén 100 euró összértékű ebédjegyet jelentett, de csak 88 eurót, ha pénzügyi hozzájárulást választott - emelte ki Radovan Ihnát adótanácsadó korábban a TASR-nek.
Ezen a téren januártól változás következik be, méghozzá nem kedvező irányba, hiszen az ebédjegyek esetében is majd adót és járulékokat kell fizetni a törvényi limit feletti összegből, vagyis immáron az étkezési utalványokat és a pénzügyi hozzájárulást választók is ugyanúgy járnak, bármilyen mértékben járul hozzá ezen tételhez a munkaadójuk. Vagyis, ha ugyanolyan értékben akar a munkaadó majd ebédjegyet biztosítani az alkalmazottaknak, mint korábban és a teljes összeget fizetni akarja, akkor ezért majd többet kell fizetnie.
ma7/Rajkovics Péter
Ezt már olvasta?
A statisztika alapján mintegy kétszáz tűzeset keletkezik éves szinten a konyhában
Évente megközelítőleg 200 tűzeset történik főzés közben,...
