Emlékezünk.
Néha könnyeden, néha könnyesen, néha mosolygósan, néha szomorúan.
Van, hogy az emlékekben a múlt világosan köszön vissza, mintha csak ma történt volna, van, amikor megszépül az idő előrehaladtával.
Mindenki elveszített valakit, aki sokat számított, aki fontos volt az életében. Rá / rájuk nem csak Mindenszentek és halottak napján emlékezünk, bár ebben az időszakban felerősödnek az emlékek, erősebben tör ránk a hiányérzet. A gyertya, a mécses lángjában fel-felsejlik az arcuk, az esti szellőben hallani véljük hangjukat.
Emlékezzünk a szoba csendjében egy gyertya mellett, vagy a múltban kicsit elrévedve szerettünk végső nyughelyénél, ezekben a napokban gondoljunk azokra, akiket szerettünk életükben, és szeretettel őrzünk az emlékeinkben.
Rózsár Vince
