Hájos Zoltán polgármester: „Sorsdöntő az egységes politikai képviselet létrehozása”

Délelőtt a város lakosaiért felajánlott szentmisével kezdődött a program a Nagyboldogasszony oltalma alatt álló Szent György-templomban, ahol megáldották a város kenyerét, melyet idén az Apu mondta pékség készített.

Kora délután már a Szent István téri emlékműnél folytatódott a megemlékezés. A koszorúzási ünnepségen, amelynek a szónoka Dömötör Csaba parlamenti államtitkár, miniszterhelyettes volt, részt vett városunk vezetése, Hájos Zoltán polgármester, A. Szabó László és Karaffa Attila alpolgármesterek, Bubniak Júlia hivatalvezető, településünk képviselő-testületének több tagja, a városi hivatal főosztályvezetői, valamint városunk egyházainak, intézményeinek és civil szervezeteinek vezetői. 

Elsőként Dunaszerdahely polgármestere, Hájos Zoltán szólt az egybegyűltekhez. 

„A közösségünk és a felvidéki magyar közösség számára is fontos, hogy minden évben megünnepeljük a magyar nemzethez kötődő ünnepeket, így Szent István napját is, hiszen ezáltal is erősítjük nemzeti identitásunkat és az együvé tartozás érzését.

A Felvidéken a magyar közösség számára sorsdöntő az egységes politikai képviselet létrehozása, hiszen közösségünknek nincs képviselete a szlovák parlamentben, a szlovák kormányban, ott ahol országos szinten történik a döntéshozatal, amely nagyban befolyásolja közösségünk életét, és annak megmaradását. Jelenleg a magyar közösség érdekében politikai érdekképviseletet tudunk biztosítani helyi és megyei szinten” – fogalmazott a polgármester.

„Közösségünk megmaradásának és gyarapodásának feltétele az országos szintű törvényalkotás és az országos szintű törvényvégrehajtás részvételében van. Ezért is fontos, hogy a felvidéki magyar közösségnek országos szintű politikai érdekképviselete legyen, amely igen csak lassan alakulgat. Megértem, hogy azok politikai pártok, amelyek eddig is a felvidéki magyarok érdekképviseletét biztosították, de az egyes választások alkalmával politikai versenytársak voltak, igencsak bizalmatlanok egymással, és ezt a bizalmatlanságot nehéz feloldani. Vezetőink számára csak egyetlen cél lehet, amelyet az előző parlamenti választások is bebizonyították, hogy csak egységben van lehetőség biztosítani a magyar közösség számára a parlamenti képviseletet, és ezt a célt kell minden más személyi és ideológiai érdek elé helyezni” – figyelmeztetett Hájos Zoltán.

Az elmúlt időszak eseményeit szemlélve hozzátette:

„A magyar közösség soraiból néhányan meg vannak győződve, hogy a szlovák politikai pártok képviselni fogják érdekeiket, ezért is szavaztak a szlovák pártokra az elmúlt parlamenti választásokon.

A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy pár magyar nemzetiségű képviselőjelöltet feltesznek a parlamenti választási listájukra bízva, hogy közösségünk soraiból is jelentős számú szavazatot kapnak, ugyanakkor nincs valódi szándékuk érdekképviseletet biztosítani a felvidéki magyar közösségnek. Mondom ezt saját tapasztalatom tükrében, gondolva a szlovák külügyminiszter dunaszerdahelyi látogatására. A látogatása jó hangulatban zajlott, amikor felhoztam a kettős állampolgársággal kapcsolatos csalódottságunkat, azt elbagatelizálta, amikor a magyar közösség irányába tett bocsánatkéséről beszéltem a kitelepítettek kapcsán, vagy a szlovák-magyar megbékélés lehetőségét említettem a magyar-szerb mintára, azt diplomatikusan elhárította. 

Tehát ebből magamnak azt a következtetést vontam le, hogy a szlovák politika a magyar közösség irányába mindig a kedves arcát mutatja, viszont ha mi valami konkrét dolgot vetünk fel közösségünket illetően, elutasítóvá válik. 

Megemlíteném az oktatási államtitkár asszony, Filip Mónika esetét, magyarként lehetőséget kapott az oktatási tárcánál, hogy tegyen a magyar közösség érdekében, néhány hónap elteltével leváltották, mert kellet a hely egy politikailag »megfelelőbb« embernek. A magyar közösség érdekébeni eddigi döntések sem azért lettek meghozva, mert a szlovák politikai pártok megértették volna a felvidéki magyar közösség igényét, vagy sorsunkat szívükön viselték volna, hanem azért, mert a döntéshozatal idején a közösségünknek erős politikai képviselete volt a szlovák parlamentben és a szlovák kormányban” – jelezte Hájos Zoltán polgármester.

Őt Dömötör Csaba parlamenti államtitkár követte, a koszorúzás ünnepi szónoka.

„Amikor megkaptam megtisztelő felkérésüket, nem tudtam nem gondolni a járványtépázta nehéz hónapok egyik legfelemelőbb pillanatára. Arra, hogy dunaszerdahelyiek felhívására magyarok ezrei álltak ki erkélyeikre, udvaraikra, hogy együtt énekeljék azt a dalt, amely nem Dunaszerdahelyen született, de innen indulva hódította meg sok magyar szívét. 

Legismertebb sora – Mi egy vérből valók vagyunk – nehezebb és derűsebb órákban is képes arra, hogy generációkat kössön össze, magyarokat, éljenek a világ bármely országában. Nem ez volt az első alkalom, hogy Dunaszerdahely összekötötte a magyarságot és példát mutatott összefogásból. Köszönet érte” – kezdte beszédét az államtitkár.

„Jól tudjuk azt is: voltak idők, amikor az ország vezetői sajnos megfeledkeztek az örökségről és letértek az István által kijelölt útról. Nem is kell nagyon régmúltba néznünk, így éltük át a 21. század jelentős részét. 

Évtizedeket töltöttünk úgy, hogy a hazánkat kiárusították, lakóit kizsigerelték, testileg és lelkileg fenyegették, és hazugságban tartották. Önöket, határon túli testvéreinket pedig magukra hagyták és megalázták. Sokan még azt is állíthatták, talán nem vagyunk egy vérből valók sem. 

Ma nem ilyen idők járnak. A járvány nehézségei ellenére az elmúlt évek azzal a bizalommal vérteztek fel minket, hogy még egyszer nem kell megélnünk ilyen időszakot. Az a remény szökkent szárba egyre erősebben, hogy a nehezen kivívott szabadságunk mellé egyre nagyobb jólétet is kiharcoljunk minden magyarnak. Úgy, hogy az ezt segítő döntéseket mi magunk hozzuk. 

Augusztus 20-án megengedhetjük magunknak azt a szerénytelenséget, hogy azt mondjuk: az elmúlt 10 esztendő a magyarok felívelő időszaka volt” – mondta Dömötör Csaba. 

„Büszkék lehetünk arra, hogy a magyarok gazdasága már erősebben áll a lábán. És ha erősebben áll, akkor arra is van ereje, hogy a külhoni nemzettársait is támogassa. 
Büszkék lehetünk arra, hogy minden korábbinál jobban támogathatjuk a családokat. Az anyaországban és a határainkon túl is. Mert fiak és leányok akkor követhetik az elődöket, ha megszületnek, és hittel tekintenek a jövőbe. 

A magyarok büszkék lehetnek arra is, hogy helyreállították a munka becsületét. Nem az kap támogatást, aki mástól várja sorsa jobbra fordulását, hanem az, aki a saját erejétől és szorgalmától. 

Tudunk még valamit: azt, hogy biztonság nélkül a gyarapodás ingatag lábakon áll. Ezért büszkék lehetünk arra, hogy hazánk idejében felismerte: minden elkényelmesítő szólam ellenére a biztonság a 21. században a legfontosabb titkos, vagy nem is olyan titkos erőforrás. Pár évszázad eltelt, de a magyarok még mindig őrzik határaikat, és őrizni is fogják. 

Van még egy büszkeségpont, ezen a helyen nem tehetem meg, hogy ne szóljak róla. Jól emlékszem arra, hogy politika iránt érdeklődő sihederként milyen mélyen vágott a lelkembe 2004. december 5-e. Sokan éreztük úgy, hogy onnan nagyon nehéz lesz talpra állni. És mégis sikerült. Azért sikerült, mert Szent István öröksége nem értelmezhető az összetartozás érzése és az összefogás parancsa nélkül. 

A magyar kormány ezért támogatja sokféle módon a külhoni magyar közösségeket. Olyan kötelességünk ez, amelyet semmiféle pénzügyi válság, semmiféle belpolitikai vita és még a járvány hónapjai sem írhatnak felül” – mondta el Dömötör Csaba miniszterhelyettes.

A beszédeket követően az emlékműnél a megjelent szervezetek a tisztelet koszorúit helyezték el. A koszorúzási ünnepségen fellépett Bertók Tóth Katalin, valamint a Dunaszerdahelyi Művészeti Alapiskola tanulói.

(na) 

A szentmisén készült képeink galériáját itt, míg a koszorúzáson készülteket itt tekinthetik meg.