A DAC legutóbb március 7-én lépett pályára, aminek már lassan két hónapja. „Az azóta eltelt időszak nagyon unalmas volt, mert nem voltak edzéseink, meccseink és a szurkolókkal sem találkozhattam. A csapatbeli barátaim is hasonlóan éreznek” – kezdte az elbeszélést Cesar Blackman, a DAC jobbhátvédje.
A panamai és afrikai csapattársaihoz, valamint a venezuelai Ramirezhez hasonlóan ő is Dunaszerdahelyen maradt a koronavírus-járvány idejére. A Bonbon hotelben mindenük megvan, ami csak szükséges. „A klub biztosítja számunkra az étkeztetést, edzőterem is van és elegendő hely az edzésre. Jól érzem magam, hiszen nem vagyok fertőzött. Viszont nagyon hiányzik az édesanyám, a húgom és a barátnőm. Szeretnék velük lenni ebben a nehéz időszakban. Panamában nagyon rossz a helyzet, sok a fertőzött. Szívesen lennék a legközelebbi szeretteim mellett, de nem térhettem vissza Panamába, mivel minden le van ott zárva. Szerencsére a családom és a barátnőm, Lourdes is rendben van.”
Manapság természetesen nem probléma fél világnyi távolságból sem tartani a kapcsolatot. „Naponta beszélünk. Panamában eléggé bonyolult a politikai helyzet, ehhez jött még a koronavírus, de az egészség az elsődleges. Ott is otthon kell az embereknek maradniuk, a dolgozók azonban munkába járnak. Panamában nagy gond a munkanélküliség, és akinek nincs munkája, annak ennie sincs mit. Ebből a szempontból szerencsés a családom. Az édesanyám ápolónőként dolgozik egy kórházban, jelenleg napi öt órát tölt a munkahelyén.”
A városunkban és annak környékén lakó játékosaink számára múlt hétfőtől a MOL Akadémia is nyitva áll, ahol lehetőségük van felügyelet mellett a futballpályákon gyakorolni. „Ez egy nagyon jó hír számunkra, akik Szlovákiában maradtunk. A füvön való edzés összehasonlíthatatlan azzal, ahogyan a napjaink teltek az otthonunkba vagy a hotelszobába zárva. Már nagyon hiányzott a mozgás, a labdával való munka, a passzok vagy a csapattársakkal való futások. Ráadásul a Gábriš Csaba erőnléti edzővel végzett gyakorlatok nagyon sokszínűek. Néha futunk, máskor passzolgatunk vagy a befejezéseket gyakoroljuk. Minden nap valami mást csinálunk.”
A Bonbon hotelben lakó játékosok a nap nagy részét együtt töltik. „A játékkonzolokkal vagy tánccal múlatjuk az időt. A tánc kiváló módja a kikapcsolódásnak.”
„Szerintem a mindennapi élet és a labdarúgás is más lesz a járvány vége után. Igyekezni fogunk jobban élvezni az életet, mert sosem tudjuk, mi történhet. Az egész világon félnek az emberek. Véleményem szerint az elkövetkező években nem látunk majd akkora horderejű átigazolásokat, mint amilyen Neymaré volt 200 millió euróért. Általánosságban az átigazolások bonyolultak lesznek, hiszen sok klub nem engedhet meg magának drága futballistákat vásárolni. Talán nyáron valamelyik világsztár százmillióért vált majd klubot, de nem lesz egyszerű” – vélekedik a háromszoros panamai válogatott, aki 2017 ősze óta futballozik a Csallóközben.
Végezetül azt kérdeztük Cesartól, hogy mi hiányzik neki a leginkább a jelenlegi helyzetben. „Egyértelműen a család” – vágta rá gondolkodás nélkül.
dac1904.sk
Ezt már olvasta?
Ján Brnula professzionális szerződést írt alá
A tizenhét éves szélső a DAC-akadémia következő olyan...
