Volt egyszer egy Dunaszerdahely...

A délutánt A. Szabó László alpolgármester nyitotta meg. „Hála Istennek élnek még köztünk olyanok, akik az elbeszéléseikkel, visszaemlékezéseikkel, tapasztalataikkal hozzá tudnak járulni az oral history kutatásokhoz. 

Joggal merül fel a kérdés mindnyájunk esetében: Tudjuk-e egyáltalán, mi a történelem lényege? Ismerjük-e családunk múltját? Tisztában vagyunk-e szomszédaink sorsával? És ennek kapcsán ma itt nem árt feltenni a kérdést: Hogyan is állunk mi Dunaszerdahelyen a zsidósággal, mit tudunk e népcsoport életéről, városunk történelmének eme fontos szeletéről?” – fogalmazott A. Szabó László, majd így folytatta:

„Különböző alkalmakkor több ízben szóltam már arról, hogy milyen fontosak egy város életében az utcák, a terek, az épületek, de ugyanakkor mindig azt hangsúlyozom, hogy sokkal lényegesebbek az emberek, a közösség, a város lelke.

Most egy újabb adalék látott napvilágot a lélekformáláshoz, a léleképítéshez. Köszönet érte. A holokausztra ugyanis nincs mentség. Ez mindnyájunk tragédiája. Dunaszerdahelyen különösképpen.”

A délutánt aztán Kornfeld Tibor elbeszélése töltötte ki, aki elsősorban elmesélte, milyen módon született meg könyve, kik segítették. Majd színesen, történeteket összefonva mesélt az egykori Dunaszerdahelyről, arról a városról, ahol Európában egyedülálló módon nagyobb arányban éltek zsidók, mint keresztények. De előkerültek nem csak szívbe markoló, hanem megmosolyogtató és kedves anekdoták is, amelyeket a nézőközönség nagy megértéssel vagy éppenséggel meleg derültséggel fogadott.

Szinte hihetetlen, de a több mint másfél órás eseményt feszült figyelemmel ülték végig az érdeklődők, akik közül a befejezés után többen kérdeztek is.

A helytörténeti délutánon A. Szabó László alpolgármester mellett részt vett Karaffa Attila alpolgármester is, aki tájékoztatta a szépkorúakat a városi hivatal híreiről. Majd mindketten szívből megköszönték az izgalmas és fontos tanúságtételt Kornfeld Tibornak.